A 2007-ben kibontakozott válság során alapvetően változott meg a legfontosabb piaci szereplők viselkedése, a Nomura adatai szerint ugyanis a korábbiakkal ellentétben az intézményi befektetők az eladói oldalt erősítették a tőzsdéken. A felszabadult tőke viszont pénzeszközökbe fektetve várja, hogy az intézmények ismét elérkezettnek lássák az időt a vásárlásra. Akkor viszont hatalmas mennyiségű tőke öntheti el a tőzsdéken.
Érezhetően különbözik a meghatározó amerikai intézményi befektetők viselkedése a korábbi hasonló medvepiacokkal összehasonlítva, hiszen miközben máskor a visszaesés időszakát részvényvásárlásokra használták ki a nyugdíjalapok, biztosítók és egyéb intézmények, aí Nomura elemzése szerint 2007 óta folyamatosan nettó eladói pozíciót vettek fel. 2009 második negyedévében ismét 29 milliárd dollár értékben adtak túl részvényeiken, 2001 és 2004 között viszont ugyanez a befektetői kör 600 milliárd dollárt költött el a tőzsdén.
Ilyen módon egyáltalán nem meglepő, hogy a szóban forgó intézmények részvénykitettsége erőteljesen visszaesett a 2007 második negyedévében regisztrált csúcsáról, a részvények 40.4 százalékos súlya az összesített porfólióban az eladások miatt lényegesen alacsonyabb, mint amit az árfolyamesések önmagukban indokolnának. A legnagyobb kérdés, hogy vajon az intézmények a részvénybefektetések terén tényleg visszatérnek-e a 70-es, 80-as években látott visszafogottabb kockázatvállaláshoz.
A Nomura elemzői szerint valószínűleg nem ez a helyzet, a részvények alulsúlyozása nem stratégiai, inkább rövid távú taktikai döntés. Erre utal, hogy a részvények eladásából származó tőkét a nyugdíjalapok és biztosítók elsősorban pénzpiaci eszközökbe fektette, így a likvid eszközök részaránya és abszolút nagysága egyaránt megnőtt az elmúlt negyedévekben. A hosszú távú kötelezettségekkel rendelkező szereplők - a nyugdíjalapok és biztosítók tipikusan ilyen játékosok - számára a viszont a pénzpiaci eszközökön elérhető történelmi összehasonlításban is extrém alacsony hozamok nem elegendőek, így a jelenlegi állapot inkább átmenetinek tekinthető.
A globális képre tekintve hasonló helyzet tárul a szemünk elé, az intézményi befektetők részvénykitettsége 2008 végére több mint tíz évvel ezelőtt látott szintekre, 22 százalék körülre esett le, és a második negyedévben megindult pozitív piaci korrekció sem változtatott rajta érdemben, nemcsak az amerikai intézmények használták ki tehát eladásokra a medvepiaci ralit, a világ minden részén így tettek a piaci szereplők - derül ki a Nomura globális stratégiai elemzéséből.
Az eurozónában ráadásul nemcsak az intézményi befektetők, hanem a háztartások is nagyon hasonló irányt tűztek ki maguk el, a 2009 első negyedéves adatok szerint a előbbiek portfóliójában csupán 6.6 százalék volt a tőzsdén jegyzett részvények részaránya, szemben a 2003 végén regisztrált legutóbbi, 10.5 százalékos mélyponttal, ehhez hasonlóan a lakossági befektetők részvénykitettsége is mélyen a korábbi mélypont alatt állt. Az adatok ugyanakkor sajnos nem tükrözik az azóta eltelt fél év eseményeit, amelyek viszont akár lényegesen is átrajzolhatták a képet.
Nem meglepő módon a részvénykitettség visszafogása a pénzeszközök súlyának erőteljes növekedése mellett ment végbe, az európai nyugdíjalapok és biztosítók portfóliójában a likvid eszközök részaránya 20 százalék köré emelkedett az egy évvel korább 18 százalék körüli szintekről (a háztartásoknál ugyanez az arány 37 százalék körüli volt az első negyedév végén).
Ha elfogadjuk a Nomura feltételezését, miszerint a piaci mozgásokat alapvetően meghatározó intézményi befektetők közelmúltbeli lépései csak átmeneti válasznak számítanak a hirtelen megváltozott piaci körülmények között, akkor a részvénykitettség komoly csökkenés középtávon nagyon jó hír a részvénypiacok számára.
Amennyiben a korábbi nagy turbulenciákhoz képest relatíve alacsony volatilitás fennmarad a világ tőzsdéin, és az előttünk álló hónapokban a súlyos veszteségek elkeülik a befektetőket, akkor a nyugdíjalapok és biztosítók a hosszabb távú eredményességüket biztosítandó ismét a nagyobb kockázatvállalás és így a részvénypiacok felé fordulhatnak. Ha pedig a most felhalmozott készpénz megindul a piacokra, biztosan újabb emelkedésnek lehetünk tanúi és kis bátorsággal haszonélvezői is.
