A 2008-as év 21 százalékos vagyoncsökkenése után magára talált a hazai befektetési alapszektor 2009-ben, a kezelt vagyon közel 500 milliárd forinttal emelkedett, ebből pedig 130 milliárd származott a friss tőkebeáramlásból, tehát a növekedés nagyobb része a befektetéseken elért hozamokhoz kötődött. 2010-ben, ha nem is hasonló ütemben, de folytatódhat a tőkebeáramlás, azonban ehhez szükség van támogató befektetési környezetre is - mondta el Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke a mai napon tartott sajtómegbeszélésen. A BAMOSZ sajtótájékoztatójának második részében az Oriens ügyvezető partnere, Orbán Krisztián beszélt a görög adósságválság lehetséges hatásairól. Előadásából kiderült, hogy inkább politikai, mintsem gazdasági indokkal mentheti ki a görögöket az EU, hiszen az ország nem integrálódott annyira az unióhoz, mint például Spanyolország.
Legfontosabb eredménye a 2009-es évnek, hogy a második félévtől kezdődődően megindult a tőkebeáramlás, összességében 500 milliárd forint áramlott a szektorba, az összes vagyon pedig már meghaladta nem is olyan régen a 3,000 milliárd forintos álomhatárt. A nettó plusz tőkebeáramlás 130 milliárd forint volt, a hozamhatásnak tehát döntő szerepe volt - mondta el Temmel András, a BAMOSZ főtitkára.
Éves szinten a növekedés nagyobb része a pénzpiaci alapokhoz kötődött, a kedvező folyamatok az év második felétől indultak meg, először az intézményi befektetők tértek vissza szektorba, majd az év vége felé a lakossági befektetők is. A pénzpiaci- és kötvényalapok növekedésének hátterében álló okok a következők voltak. Egyrészt javult a piaci és bankrendszerbe vetett bizalom, miközben a bankok forrásszerző éhsége is csökkent, tehát már nem kellett annyira ragaszkodni a "magas" akciós betéti kamatokhoz. Ezt meghaladóan megfigyelhető volt, hogy a befektetők a tőzsdei részvényeiket eladták, és az itt felszabaduló likviditást a befektetési alappiacon helyezték el. Végül, de nem utolsó sorban komoly szerep jutott a jegybanki alapkamat csökkentést követő betéti kamat süllyedésnek, miközben a hozamcsökkenés a kötvényalapokra is jótékonyan hatott.
Az elmúlt tíz évben jelentős átrendeződés történt a piacon, a kötvényalapok helyét a pénzpiaci és kisebb részben a garantált és ingatlanalapok vették át. A részvényalapok súlya elsősorban az intézményi befektetők megjelenésével magyarázható. Tankönyvi példaként a múlt évben fokozatosan mozdultak csak el a befektetők, először a kockázatkerülőbb alapokat keresték, majd ezt követően a kockázatosabb alapok felé is lehetett elmozdulást látni.
Kifejezetten jól áltunk a régióban
Ha régiós megvilágításba helyezzük a hazai befektetési alappiacot, akkor az látható, hogy a hazai piac 2008-ban az egyik legkisebb piacméret csökkentést szenvedte el, míg 2009-ben a piac bővülése átlagos volt. A pénzpiaci alapok a régióban mindenhol komoly részarányt képviselnek, ahol a pénzpiaci alap szegmens fejlett volt, ott jelentős szerepet játszott az alapkategória a szektor vagyonának megtartásában és a későbbi növekedésében is.
A múlt évben érthető okokból nem a termékfejlesztésen volt a hangsúly, hiszen Bulgárián és Lengyelországon kívül az alapok száma stagnált vagy csökkent, hanem a kommunikáción. Ez érthető is, hiszen még az év elején is a tőkekiáramlástól kellett tartani - tette hozzá Temmel András.
Szalai Sándor, a BAMOSZ elnöke elmondta, hogy ebben az évben folytatódhat a tőkebeáramlás, a piaci szereplők a gazdasági környezet normalizálódásával összhangban pedig újfent a termékfejlesztésre helyezhetik a hangsúlyt. Persze ehhez arra is szükség van, hogy a pénz- és tőkepiacok ebben partnerek legyenek.
Nem csak a görögök miatt aggódhatunk
A BAMOSZ által tartott sajtótájékoztató második részében az Oriens ügyvezető partnere, Orbán Krisztián tartott előadást az elmúlt hetekben központi témának tekinthető görög adósságválsággal kapcsolatban. Orbán Krisztián szándékosan nem csak a görög helyzetre tért ki, hiszen több más, fél-periférián elhelyezkedő ország is veszélyben érezheti magát, így Spanyolország, Portugália és Írország is.
A szakértő a két végpontnak tekinthető görög és spanyol helyzetet hasonlította össze, a fő kérdés pedig az volt, hogy az európai unió számára gazdaságilag melyik államcsőd lenne a megterhelőbb. A spanyolok jelenleg még nincsenek olyan súlyos helyzetben, mint a görögök, azonban a magas ikerdeficit miatt gyorsan 80 százalék fölé nőhet a GDP arányos adósság.
Görögország esetében azt kell látni, hogy 120 százalék feletti államadósság esetén, és három százalék feletti reálhozam kifizetése mellett legalább 3.5 százalékos GDP növekedést kellene felmutatni ahhoz, hogy csak az államadósság kamatait ki lehessen termelni - mondta el Orbán Krisztián.
Ha azt akarnánk megállapítani, hogy melyik ország van jobb tárgyalási helyzetben az EU-ban, akkor azt kell mondani, hogy Spanyolország, hiszen az ország integráltsága mélyebb, mint Görögországé. Sőt egyértelműen ki lehet jelenteni, hogy ha Spanyolország csődbe menne, akkor azt a legnagyobb európai országok is megéreznék, utóbbi esetben tehát világos, hogy nem lehet megengedni egy államcsődöt.
A görögök esetében sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen gazdaságilag nem integrálódtak annyira az EU-hoz. Az EU számára tehát inkább politikailag indokolható egy mentőcsomag, ami egyelőre úgy tűnik, hogy csak Angela Merkel elfogadására vár. A görögök éppen ezért jelentettek be drasztikus megszorító csomagot, hiszen kimondva és kimondatlanul szükségük lesz a nagy testvér segítségére, az EU-nak pedig komoly ütőkártyái vannak - véli az Oriens ügyvezető partnere.
