A hétvégi kormányzati bejelentést, miszerint az amerikai pénzügyminisztréium veszi át a két legfőbb jelzálogügynökség irányítását, kitörő lelkesedéssel fogadták a piacok. A UBS elemzői is jó lépésnek tartották az akciót, azonban véleményük szerint az amerikai gazdasággal kapcsolatos félelmek továbbra is fennmaradtak, így nem lehet a tőzsdék nagyobb mértékű felemlekedésére számítani. A hétvége folyamán az amerikai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy átveszi az irányítást a két jelzáloghitel-óriásnál, a Fannie Maenél és a Freddie Macnél. A két mamutcég közvetlenül és közvetetten a 12,000 milliárd dolláros amerikai jelzálogpiac csaknem feléért felelős, ezért sem nézhették tétlenül az összeomlásukat, aminek gyakorlatilag visszafordíthatatlan következményei lettek volna.
Nagy volt az optimizmus A pénzügyminisztréium bejelentését a piacok kitörő lelkesedéssel fogadták, a hitel, tőke és nyersanyagpiacok szárnyaltak, miközben az intézkedések a két óriás árfolyamát megint összeroppantották, ugyanis közel 80 százalékot zuhantak a részvényeik (az állami kontroll és az osztalékfizetés felfüggesztése miatt).

A piaci fellángolást a UBS szakértői alapvetően két tényezőnek tulajdonítják: először is a bejelentés végre megszüntette a bizonytalanságot a két vállalat vajúdásával kapcsolatosan, ami már önmagában támaszt adott a piacoknak, másodszor az elmúlt hetek piaci folyamatai is azt sugallták, hogy fellendülésnek (korrekciónak) kell következnie. A kockázatosabb eszközök éles zuhanása, és a kockázatmentesebb befektetések árfolyamának növekedése után a mostani hét elején azt láthattuk, hogy a globális részvénypiacok felrobbantak, miközben az amerikai állampapírokat és a dollárt inkább adták a befektetők.
Többen már a vészharangokat kongatták, mivel az amúgy sem túl rózsásan festő amerikai büdzsére a két tőzsdei cég átvétele nagy terhet ró egyes vélemények szerint, miközben a UBS elemzői kitartanak amellett, hogy megalapozatlanok ezek az állítások, és nagy valószínűséggel a bejelntés nem fog aránytalanul nagy terhet róni a költségvetésre. Az bizonyos, hogy a költségvetés számára több számilliárd dolláros kiadást fog jelenteni a két óriás átvétele, azonban a többletteher a jelenlegi 6,000 milliárd dolláros hiány mellett csak enyhe negatív hatással lehetne az államkötvények vagy a dollár értékeltségére.
Mikor várható a fordulat? A kulcsfontosságú kérdés a UBS elemzői szerint az, hogy a bejelentett intézkedések milyen hatással lehetnek a pénzügyi piacokra és a világgazdaság kilátásaira? Az elemzők véleménye szerint pozitívan értékelhető a bejelentés, ami nemcsak szükséges, hanem megfelelő lépés volt az amerikai kormányzat szempontjából, hogy visszaállítsa a bizalmat a pénzügyi piacokba (főként a hitelpiacokra). Ha pedig a lépés hatását hosszú távon is előnyösen értékelik a piaci szereplők akkor a következő jelenségek mutatják a fordulópontot.
Egyrészt a jelzáloghitelek kamatainak és a marzsoknak szűkülniük kellene a jövőben, másrészt az alacsonyabb hitelkamatoknak köszönhetően az ingatlanok iránti kereslet élénkülésére lehetne számítani. Azonban kétséges, hogy mekkora jelentőséget lehet tulajdonítani a magas hitelekamatoknak, miközben több egyéb tényező is erősen érezteti a hatását: ingatlanpiaci túlkínálat, alultőkésített bankszektor, összezuhant értékpapírpiacok, alacsony fogyasztói bizalom, csökkenő reáljövedelmek és a növekvő munkanélküliségtől való félelem. Az amerikai gazdaság lassulásához hasonlóan Angliában, az Eurózónában vagy Japánban is fokozatosan romlanak a növekedési kilátások, a fundamentumok megváltozását pedig nem feltétlenül lehet a hitelkamatok csökkenésétől várni.
A valóságban pedig a két jelzálogügynökségnél sokkal nagyobb problémát jelent az amerikai gazdaság számára a hatalmasra duzzadó folyó fizetési mérleghiány, a UBS múlt havi jelentése szerint pedig a politikusok és a szakértők véleménye is egyöntetűen az, hogy a fizetési mérleg problémákat alulbecsülték.
A UBS elemzői azt várják, hogy az átmeneti fellángolás a tőkepiacokon alább fog hagyni, mivel nem történt egyelőre semmi olyan figyelemreméltó változás, ami a gyenge globális növekedési kilátásokat pozitívan befolyásolta volna. A Fed-nek tehát csatlakoznia kellene a világ más bankjaihoz, és tovább kellene csökkentenie az alapkamatot, ami igaz hogy leértékelheti a dollárt, de a látva a bizonytalan növekedési kilátások Angliában és az EU-ban, további erősödésre van kilátás a dollár piacán.
Ennek megfelelően egyelőre nem javasolják a befektetőknek a UBS elemzői, hogy nagyobb vásárlásokba kezdjenek a globális tőkepiacokon, felülsúlyozásra a befektetési kategóriájú vállalti kötvényeket, az amerikai részvényeket és állampapírokat ajánlják. Miközben a nyaersanyagokat, az inflációkövető részvényeket és a készpénzt alulsúlyozásra ajánlják.
