A nemzetközi és különösképpen az amerikai részvénypiaci kilátások enyhén szólva sem a legígéretesebbek, és a helyzet egyre jobban kezd hasonlítani az olajválsággal, stagflációval sújtott hetvenes évekre. Ebben a helyzetben pedig nem árt, ha minden befektető jól eszébe vési a részvénypiacok legfontosabb szabályait, mert még ezek észben tartásával sem könnyű az ilyen időszakokat sértetlenül átvészelni, hát még nélkülük.

Az egyik legtalálóbb szabálylistát Bob Farrell, a Wall Street legendás veteránja állította össze, aki még az ötvenes években kezdte a szakmát a technikai elemzés úttörőjeként, és elsőként próbálta meg a befektetői hangulatot különféle mutatószámokba sűrítve felhasználni elemzéseiben. Farrell a Merrill Lynchnél eltöltött évtizedek alatt az első sorból követhette figyelemmel a piacok hatvanas és a kilencvenes évek végi szárnyalását, az 1973-74-es brutális zuhanást és az 1987-es összeomlást is – írja a Marketwatch. Ezekből a tapasztalatokból született meg a Farrell „ piaci 10 szabálya, amit érdemes fejben tartani”. Lássuk, hogyan állnak össze a guru aranyszabályai!

1. A piacok mindig visszatérnek az átlagukhoz

Ha a piacok nagyon sok ideig tartanak egy irányba, előbb-utóbb visszafordulnak a veterán befektető szerint. Hiába tűnik ez első hallásra egyértelműnek, könnyen magával ragadhatja a pillanat heve a szilárd tervvel nem rendelkező befektetőket, akik viszont egy hosszabb ideje tartó szárnyalás végén hirtelen a legrosszabb helyzetben találhatják magukat.

2. Ha a piac kileng valamerre, hamarosan az ellenkező irányba is ki fog

A piac olyan, mint aki állandóan fogyókúrázik, de soha nem képes éppen a megfelelő súlyt elérnie, és valamelyik irányba mindig túllendül – állapítja meg Farrell. Ne ijedjünk meg tehát akkor sem, ha éppen a rossz irányban tér ki a mérleg nyelve!

3.  Nincsenek forradalmian új területek – a kiugró lehetőségek soha sem maradandók

Sokan próbálják időről időre megtalálni a legújabb, legígéretesebb területeket, szektorokat, és rendszeresen belelovagolják magukat az „ez most egészen más”-lázba. Természetesen a helyzet soha nem „más”, és amikor a szóban forgó szektor hirtelen kihűl, mindig a kisbefektetők értesülnek róla utoljára, így ők kényszerülnek a legalacsonyabb áron is túladni befektetésükön.

4. Az exponenciális emelkedés tovább tart, mint hinnénk, és soha sem szimpla oldalazással végződik

Egy népszerű szektor akár sokáig is „forró” maradhat, de végül mindig erőteljesen visszaesik. Gondoljunk csak a kínai piacra, amely még nem is olyan régen a legnépszerűbb piacok között volt, de azok a befektetők, akik késve érkeztek a buliba, keményen megjárták.

5. A magánbefektetők legtöbbször a csúcsokon vásárolnak, a völgyek alján pedig a legritkábban

Ez szinte közhely, de mégsem változik a helyzet. Nem véletlen, hogy számos befektetési szakértő próbálja mutatószámokkal mérni, hogy a befektetők többsége éppen optimistán vagy pesszimistán látja a helyzetet, és a saját ügyfeleinek azt tanácsolja, mozduljon a piaci hangulattal ellentétesen. Persze nem szabad elfelejteni, hogy ezek a hangulati indikátorok a mostanihoz hasonló bizonytalan piaci környezetben néha ellentmondanak egymásnak.

6. A félelem és kapzsiság mindig erősebb, mint a hosszú távú tervek

A befektetők saját maguk legkeményebb ellenségei tudnak lenni, főként ha az érzelmek veszik át az irányítást. A súlyos veszteséget hozó napok, hetek könnyen keltik azt az érzést, hogy pont mi vagyunk a vesztesek a kártyaasztalnál, és ilyenkor komoly önmérsékletre van szükség ahhoz, hogy a hosszú távú portfóliónkhoz ragaszkodjunk. Pedig megéri.

7. A számok magukért beszélnek: minél szélesebb az emelkedő piac, annál erősebb, ha pedig csak kevés részvény viszi előre, jobb felkészülni a legrosszabbra

A piacok széles, rengeteg részvényt és szektort felölelő hullámokban repülhetnek előre, és ezeket minden befektető képes lehet meglovagolni. Ha azonban a lendület csupán egy maréknyi erős részvényre korlátozódik, könnyen bekövetkezhet a vég – figyelmezet Farrell – mint például a hetvenes évek végén, amikor a sok ezer részvényt számláló amerikai piacokat csak a New York-i tőzsde ötven legnagyobb társasága vitte előre, amikor azonban ezek a vállalatok irreális értékeltségeket értek el, a hullám hirtelen összeomlott.

8. A medve piacok mindig ugyanazt a három fázist élik meg: a hirtelen esést, a gyors visszapattanást és a hosszasan elnyúló, fokozatos csökkenést

Hol tartunk most? Tényleg egy medve piac kellős közepében? Habár az első szakaszt jelölő 20 százaléknál is nagyobb visszaesés az amerikai részvénypiacokon egyelőre elmaradt, az elmúlt hónapok eseményei már intő jelnek számítanak. Korai lenne ugyanakkor még megmondani, hogy hosszasan elnyúló, egy-két átmeneti visszapattanással színezett, csökkenő piacnak nézünk-e elébe – írja a Marketwatch.

9. Amikor minden szakértő és előrejelzés egyetért, valami biztosan történni fog

A tömeggel szemben mozgás jövedelmező stratégia lehet Farrell szerint, főleg azoknak a türelmes befektetőknek, akik az eufórikus piacokról szépen kiveszik a pénzüket, és a legsötétebb időszakokban, alacsony árak mellett fektetik be újból. Ne feledjük, ha mindenki optimista (azaz már bevásárolt), ki fog még többet venni?

10. A bika piac mindig szórakoztatóbb, mint a medve piac

Nem vicc, tényleg így van.