A Portfolio.hu befektetői fórumának legutóbbi vendége Pál Árpád volt, aki a több mint 200 éves múltra visszatekintő Sal.Oppenheim Bank magyarországi vezetőjeként nemcsak a hazai, de a nemzetközi gazdasági és piaci helyzetre is sajátos rálátással bír. A kifejezetten a gazdag ügyfeleket kiszolgáló privátbanki szféra előtt a szakember a magyar tőkepiac életében a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgatójaként vállalt tevékeny szerepet, nem véletlen, hogy olvasóink a BÉT jövőjéről is faggatták.



Még két önálló év, és vége

Pál Árpád szerint a teljesen önálló magyar tőzsde számára hamarosan bealkonyul, a szakember két évet ad a budapesti parkettnek e tekintetben. Az egész szektor konszolidálódik, nem egyedi eset lesz tehát, ha a BÉT is egy nagyobb rendszer részévé válik, főként mivel a szakember szerint hazánkban a szabályozási környezet sem kifejezetten tőkepiac barát, ellentétben például a régió eminensével, Lengyelországgal (az interjú másnapján robbant a hír, miszerint valószínűleg a varsói parkett is elveszíti függetlenségét ).

Nem mindegy persze, hogy a BÉT kivel és hogyan kerül egy körbe - ismeri el Pál, hozzátéve, hogy az osztrák tulajdonosok jövőbeli terveiről egyelőre túl keveset lehet tudni ahhoz, hogy értékelhetőek legyenek, így nehéz állást foglalni, hogy más partner több értéket hozhatna-e a piac szereplői számára. Pál Árpád mindenesetre úgy véli, a BÉT-en jelenleg használt MMTS megbízható és rugalmas rendszer, csak azért mert tízéves, nem kellene lecserélni. Egy régiós tőzsde létrehozása ugyanakkor nyilvánvalóan közös platformot kíván, csak kérdés, hogy ennek létrehozása mennyibe fog kerülni a BÉT-nek és a hazai tőzsdetagoknak.

Magyarországon mindenki ért a focihoz és a monetáris politikához

A hazai helyzettel kapcsolatban Pál Árpád a monetáris politika és a labdarúgás közötti hasonlóságra mutatott rá: néhány éve még a focihoz értett az egész ország, manapság pedig az alapkamat mértékéről beszél mindenki. A szakember szerint nyugodtan az MNB-re bízhatjuk a kamatpolitikát, és reméljük, stabilizálódott kellőképpen a helyzet ahhoz, hogy további kamatvágásokra is tere legyen a jegybanknak. A hazai bankrendszert pedig addig nem fenyegeti összeomlás, amíg a magyar állam a fizetőképességének birtokában van, így ez jelenleg nem reális veszély - véli Pál Árpád.

Mindemellett persze fontos lenne, hogy a politikusaink a jövőben ne tegyenek és ne is mondjanak olyasmit, ami miatt a helyzet érdemben megváltozhat. Ha tényleg így lesz, akkor Pál Árpád szerint joggal számíthatunk az állampapírpiac konszolidációjára és a forint volatilitásának csökkenésére a jövő év elején. A forint ugyanakkor még így meglehetősen rizikós terep lesz, egyetlen negatív hír is komoly gyengülést indukálhatna a jelenlegi 260-265 forintos szintről, amit egyébként Pál egyáltalán nem tart gyengének. Középtávon emellett azért folytatódhat a forint reálfelértékelődése az euróval szemben, igaz, a korábbinál lassabb ütemben.

A válság újabb felvonásai jönnek még

A globális válság hosszának megtippelésére természetesen Pál Árpád sem vállalkozott, de a szakember úgy véli, a 2009-es esztendőt egyelőre csak mindenki túl szeretné élni, és valódi áttörésre inkább csak 2010-ben kerülhet sor. A szakember szerint ugyan a válságot a olcsó likviditásra alapuló túlzott hitelezés okozta, a mostani rekordmélységű kamatszintekre szükség van a ló túloldalára átesett hitelezési piacok újraindításához. Ez persze a jövőre nézve újabb válságokkal fenyegethet, de a szakember szerint inkább a mostani krízis újabb felvonásaira kell számítanunk, semmint elkülönült új válságok kialakulására.

A dollár talán éppen emiatt sérülékeny lehet Pál Árpád szerint, hiszen az elmúlt hónapokban látott folyamatos erősödést sem a fundamentumok stabilizálódása okozta, az amerikai fizetőeszköz továbbra is tartalékdeviza szerepet játszik, így krízis esetén még mindig nagyon sok befektető nyúl vissza a dollárhoz szinte az amerikai gazdaság állapotától függetlenül. És még egy érdekes kérdés az interjúból: vajon a válságot a világgal mint egy számítógépes játékkal játszó szabadkőművesek és szcientológusok okozták volna? A szakember őszinte véleménye szerint ez hülyeség...