Egységes európai szemléletet és a hosszú távú befektetések támogatását várják az alapkezelők az Európai Uniótól, és kiemelkedő szerepet szánnának a Ucits szabályozásnak. Charlie McCreevy, az EU belső piaci biztosa is támogatja a gondolatot, de hangsúlyozza, hogy ennek megvalósulásához az alapok kockázatkezelési gyakorlatában is nagy előrelépésre van szükség. Ezt a kijelentést a luxemburgi alapokkal kapcsolatos fejlemények is alátámasztják. A szabályozás felülvizsgálatáról idén dönthetnek az illetékes európai intézmények. 
Ucits: megrendült a bizalom Az Európai Parlament januárban fogadta el a Ucits új szabályozásról szóló direktívát, amely mind a befektetőket, mind az alapkezelőket kedvezőbb helyzetbe hozná a jelenleginél. A végleges változatot már valószínűleg az európai választások utáni új személyi összetételben fogja elfogadni az Európai Bizottság.
Az elmúlt hónapok fejleményei azonban csak tovább bonyolítják a képet, miközben ugyanis Luxemburg és Írország tiltakozik eddigi "privilégiumaik" elvesztése ellen (ezekben az államokban van bejegyezve a Ucits alapok többsége), a Ucits gyakorlati alkalmazása is tökéletlennek bizonyult a válság során (például épp Luxemburgban), hatalmas veszteségeket okozva a befektetők számára.
Mi a Ucits?
A Ucits magyarul "átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat" jelent. Ezek olyan speciálisan kialakított befektetési alap portfoliók, amelyeknek az összeállításához csakis a befektetőktől származó eszközöket használják föl. Egy EU-s direktíva értelmében a Ucits befektetési politika használatának és az alapkezelő társaságok engedélyezésének meghatározott feltételei vannak a befektetők védelme érdekében.
A kis ország befektetési piaca érdekes tanulságokkal szolgálhat azok számára, akik az új, egységes szabályozás megalkotásán munkálkodnak. Luxemburgot akár a Ucits alapok hazájának is lehetne nevezni, itt van bejegyezve ugyanis az európai határokon átívelően működő alapok több mint 30%-a. A Ucits eszközözök lényege az volna, hogy kellően biztonságosak és egyszerűek legyenek, a beléjük vetett bizalom mégis visszaesett az elmúlt hónapokban, eszközértéküket ugyanis a Madoff-botrány jelentősen megtépázta. Hogy egyes luxemburgi alapok pénzét Madoffra bízhatták egyáltalán, abban sokan a kormányt hibáztatják, amely szerintük nem kellő szigorral ültette át a gyakorlatba a Ucits szabályokat.
A Ucits direktívában a letétkezelő gyakorolja a felügyeleti jogokat a befektetési alap felett, aki felelős azért is, hogy az alapkezelő az ígéretének megfelelően kezelje a rábízott vagyont, és hogy a vagyonkezelő rendelkezzen a rábízott vagyonnal. Ez akkor is így van, ha külön felügyelőt rendelnek az alaphoz, amint az Madoff esetében történt.
A luxemburgi alapkezelők szervezete, az Alfi vizsgálóbizottságot állított föl, hogy kiderítse, mi történt pontosan, és hogy lehetne megelőzni a hasonló eseteket a továbbiakban. Sokan úgy vélik, ha nem hoznak gyors döntést a közeljövőben, a Luxemburg mint pénzügyi központ szerepe is megrendülhet a befektetők bizalmának elvesztése miatt.
Christine Lagarde francia pénzügyminiszter szerint ha ilyen történne Franciaországban, a letétkezelők kötelessége volna az alap vagyonának helyreállítása, még ha ők a tőlük elvárható gondossággal jártak is el. A francia AMF szerint francia befektetők közel 641 milliárd dollárnyi összeggel rendelkeztek olyan alapokban, amelyeket Madoff kezelt, s ezek közül a luxemburgi Luxalpha és az írországi Thema volt a legfontosabb. Előbbinek a UBS, utóbbinak pedig a HSBC a letétkezelője.
Lagarde arra kérte McCreevy-t, hogy vizsgálja át, a letétkezelőkre vonatkozó szabályozást miként ültették át a gyakorlatba. A Madoff-botrány ugyanis előhozta az aggodalmakat, hogy az ellenőrzés nincs megfelelően szabályozva.
Abban sincs egyetértés azonban, hogy a Ucits szabályozás megoldást jelenthet-e, ha ismét hasonló eset fordul elő. A luxemburgi szabályozó hatóság, a CSSF szerint a luxemburgi szabályok összhangban vannak a Ucits előírásaival, Tennant szerint viszont nem elég kemény a luxemburgi szabályozás. Utóbbi a brit modell híve, amelyben a letétkezelőnek világos hatásköre van az alapkezelő felügyeletét tekintve, de nem vállal garanciát a vagyonra nézve.
A CSSF ugyanakkor nem a luxemburgi szabályozásban látja a hiányosságot, szerinte magasabb szintű reformra van szükség. Luxemburgban azt mondják, a Ucits nevet túlságosan megtépázta a Madoff-botrány. Ezért a befektetők védelmére erősebb szabályokat kellene bevezetni, amihez a CSSF a nevét adná.
Az európai direktívákkal gyakran előfordul, hogy különféleképpen értelmezik őket az egyes országokban, de ez ekkora kockázatot mint most, még sehol és sohasem jelentett. Ezért is vigyáznia kell nagyon az EU-nak, hogy jól értelmezhető, egységes és a gyakorlatba jól átültethető szabályozást vezessen be.
Lemaradásban Európa A régi direktíva eszközei a szigorú befektetési korlátok, tőkekövetelmények és közzétételi követelmények, ezen felül eszköz-megőrzést és független letétmegőrző által végzett alapfelügyeletet is megkövetelnek. A Ucits egy ún. "európai útlevél" előnyét élvezi, amely - bejelentési kötelezettség mellett - arra jogosít fel, hogy az EU bármely tagállamában felkínálják befektetési alapjaikat a magánbefektetőknek egy tagállamban való engedélyeztetési folyamat után. Jelenleg ilyennek számít az EU-ban kezelt befektetési alapok nyolcvan százaléka.
Az alapkezelők azonban relatíve kis részét birtokolják az Európában felhalmozott megtakarításoknak, átlagosan 11.5%-ot, bár a mérték országonként eltérő. A nyugdíj-megtakarításokkal együtt az USA-ban ennek csaknem a duplája, 22% van a befektetési alapoknál.
Miért marad el ebben Európa Amerikától? Az Invesco tanulmánya szerint az adózási gyakorlat, a disztribúció formái, a befektetők képzettségének alacsony szintje és az Európában jellemző termékfajták miatt van így. A tavalyi év amúgy is rossz volt, a Lipper Feri például 400 milliárd eurós tőkekiáramlást jelzett 2008-ra. Az Invesco vezetője, De Franssu úgy látja, növelni kell a hosszú távú megtakarítások arányát Európában és összeurópai megközelítésre van szükség ehhez. Szerinte a Ucits biztosíthatná ezt. Az "ahány ország, annyi szemlélet" megközelítés most ugyanis túl sok fejtörést okoz mind a szabályozók, mind a befektetési alapkezelők számára.
Merre tovább, Ucits? Új Ucits-szabályozás a láthatáron A Ucits jelenlegi gyakorlatában az a fő probléma, hogy túl hosszú és bürokratikus a Ucits tagállamok közötti forgalmazására vonatkozó eljárás, emiatt az alapok határokon átnyúló forgalma kisebb. Ezen a befektetők tájékoztatása sem hatékony, a Usits egyszerűsített tájékoztatói nem segíti a befektetőket abban, hogy megfelelően értékelhessék a javasolt befektetéseket. Az USA-hoz képest az európai alapok átlagos mérete is kicsi. Egyesítési mechanizmus vagy az alapok együttes kezelésére vonatkozó lehetőség nélkül az alapok kezelési költségei pedig túl magasak, és ezeket áthárítják a
befektetőkre.
A Ucits irányelvének módosítása folyamatban van. Ha a Miniszterek Tanácsa és az Európai Parlament 2009 második negyedévében elfogadja a módosítási javaslatokat, majd azokra a nyáron felálló Európai Bizottság is áldását adja, a rendelkezések 2011 közepén léphetnek hatályba.
A módosítások a következő lépéseket foglalhatják magukban: eltávolítják a Ucits határokon átnyúló forgalmazásának közigazgatási akadályait, a forgalmazás késedelem nélkül megkezdődhet azt követően, hogy az alap szabályozója bejelentette ennek szándékát az értékesítés államának pénzügyi szabályozójánál; a befektetők az egyszerűsített tájékoztatót felváltja a legfontosabb befektetői információk koncepciója, s ez egyszerűen, egyértelműen és érthetően fogja továbbítani a legfontosabb információkat a befektetőkhöz; megkönnyítik és egységessé teszik a Ucits-alapok egyesülésének szabályait; szabályozzák a master-feeder struktúrákat, amelyekben egy Ucits-alap (feeder) eszközeit teljes egészében egy másik alapba (master) fektetheti, valamint javítják az egyes országok felügyeleti szerveinek együttműködését.
A módosítástól több milliárd eurós hatékonyságnövelést várnak általában és azt, hogy több üzleti lehetőséget biztosít majd a szektorban tevékenykedőknek. Ezzel hozzájárulnak az európai gazdasági növekedés és munkahelyteremtés lisszaboni stratégiájához. A befektetőket is kedvezően érintheti ez a fokozottabb verseny miatti alacsonyabb befektetési díjak és jobb minőségű termékinformáció révén, s ezután az alapok megnövekedett kínálatából választhatnak. A jobb termékinformációknak köszönhetően könnyebb lesz a befektetők számára az alapok összehasonlítása és a befektetői döntések meghozatala.
Újabb javaslatok a piac részéről Az Invesco legújabb tanulmánya kilenc javaslatot fogalmaz meg arra vonatkozóan, milyen lépésekre van szükség a hosszú távú befektetések kultúrájának terjesztése és támogatása terén. A "think tank" vezérigazgatója, Jean-Baptiste de Franssu szerint ennek jó eszköze lehet a Ucits, amely már húsz éve sikeres, a világon mindenütt ismert, és még több kihozható belőle, mint amit most nyújtani tud.
A piac feltámadása és a befektetők bizalmának visszaszerzése után sem térhetünk vissza a korábbi normál üzletmenethez, miközben nagy hangsúlyt kell fektetni a rendszer fenntarthatóságára - tette hozzá.
Az Invesco tanulmányának megjelentetését szándékosan az európai parlamenti választások előtti hónapokra időzítették, hogy a júliusban megalakuló új Európai Bizottság már tárgyalhasson a javaslatokról. Ugyanakkor nemcsak az EU, az alapkezelői szervezetek támogatására is számítanak.
A kilenc javaslatból három a jogi és adózási kérdéseket, hat pedig a vezetési kérdéseket érinti. A legfontosabb javaslat alapján külön finanszírozási alapot hoznának létre a befektetők képzési programjainak támogatására. A második javaslat alapján "best practice" elismerést ítélnének oda azoknak a forgalmazóknak, akik pontos és hasznos ismeretekkel rendelkeznek az ügyfelekről, s így a piaci bizalom helyreállításában élen tudnak járni.
A javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a hosszú távú befektetési termékek fejlesztésére, a költségek csökkentésére és a kommunikáció javítására vonatkoznak. Ami a szabályozási kérdéseket illeti, a think tank összeurópai működési keretet szeretne látni a nyugdíjalapoknál és egységes megközelítést vár a megtakarítások bátorításában is.
