Nukleáris forradalom áll a küszöbön?

2021.04.06. 14:41 • Erste Research Blog

Jómagam nem vagyok feltétlen híve a megújuló energiának. Természetesen sok esetben jó megoldás lehet a szél, nap vagy vízenergia használata, azonban az alacsony hatásfok és a jelentős helyigény miatt ezek a források elégtelenek lesznek, ha teljesen el kívánjuk hagyni a fosszilis energiahordozókat. Arról nem is beszélve, hogy a napelemekhez szükséges kristályos poliszilikon vagy a szélerőművek karbonszálas lapátjai gyakorlatilag szintén fosszilis energia, kőolaj vagy földgáz felhasználásával készülnek. Az emberiség energia igényeinek kielégítéséhez szükséges mennyiségű megújuló energia termelő eszköz gyártása pedig nem is jelentéktelen olaj és gázkereslettel párosul. Ha csak megújuló energiát szeretnénk használni, akkor a Föld 2-3%-át kéne lefedni ezekkel a berendezésekkel. Nem véletlen, hogy nem mindenhol lelkesednek azért, ha az ország látképe bármilyen irányból nézve egy szélerőmű telep vagy minden talpalatnyi helyre napelemeket helyezünk. A járulékos természeti költséget, mint a madarak pusztulását vagy a termőterület csökkenését nem is számítva.

A nukleáris energia kulcsszerepet játszhat az energiaforradalomban annak ellenére, hogy az utóbbi években szerepe csökkent és az általános népítélet is ellene fordult. Sajnos a legígéretesebb fejlesztés, a fúziós erőmű még mindig megoldhatatlan problémákkal küzd, bár erről az oldalról is hallottunk előre lépésekről. Szerintem a következő 1-2 évtizedben izgalmasabb lehet, ha sikerül a meglévő nukleáris technológiában előre lépni. A washington állambeli TerraPower erre a területre koncentrál. Több új fejlesztésben is úttörő szerepet játszik a cég. Az egyik legizgalmasabb fejlesztés az ún. moduláris, nátrium hűtésű erőmű. Ezek a közepes méretű, 345MW-os egységekből készülő nukleáris áramtermelő reaktorok nátrium alapú hűtés kapnának, ami sokkal biztonságosabb, mint a nagy nyomású vízhűtés. A cég a traveling wave, azaz utazó hullám megoldást is fejleszti. Ennek a lényege, hogy a reaktor magjában kis mennyiségű, bomló 239-es plutónium izotóp van, amit nem bomló, vastag 238-as uránium köpeny vesz körül. A plutónium bomlása során tovább vándorol a reakció a nem bomló urán területre. A reakció addig tart, ami van uránium a reaktor magjában. Lényegében 40-60 évig stabilan fenntartható a folyamat, miközben nem kell cserélni a fűtőelemeket. Óriási előny, hogy nem szükséges 235-ös dúsított urán a reakcióhoz, hanem a természetben sokkal nagyobb arányban előforduló 238-as uránnal kell tölteni az erőművet. Emiatt a fűtőelem költség töredék a hagyományos reaktorokénak.

A TerraPower célja, hogy olyan moduláris, előre elkészített, maximális biztonságú, közepes reaktorokat állítson elő, melyek 40-60 évig közbeavatkozás nélkül termeljenek elektromos energiát. A cég emellett a naperőművek esetén is alkalmazott olvadt só (molten salt) energia tárolót is beépítene az erőművek mellé, ami lehetővé teszi, hogy a névleges 345MW kapacitást max. 5 órán keresztül 550MW-ra bővítse az erőmű. Így az egység képes lenne az ideiglenesen nagyobb áramkeresletet is kielégíteni, a napi áramigény változásoknak is megfelelni. Az új design előnyös abból a szempontból is, hogy a harmadik világban is lehetne használni, mivel a rendszer zártsága és technológia miatt nem lehet ezeket az erőműveket atomfegyverek gyártására használni. A helyigény pedig nem lenne több, mint egy négyzetkilométer, az erőmű magja a föld felszíne alatt lenne. A nátriumos hűtés lehetővé teszi a száraz, vízhiánnyal küzdő földrajzi területeken is a használatot. Nyilván az előnyök mellett maradnak hátrányok is, hiszen a 40-60 évnyi használat után ezt a berendezést is el kell bontani, a használt fűtőelemekről pedig évezredekig gondoskodni kell. Költségben pedig a megújuló olyan olcsó lett, hogy valószínűleg ez a technológia még mindig drágább. Igaz ezt a moduláris reaktor szabályozhatósága ezt a többletköltséget bőven kompenzálná.

A kérdés, hogy miként lehet befektetni, ha az ügyfél is fellelkesedik a nukleáris energia iránt. Sajnos a TerraPowerbe közvetlenül nem lehet pénzt tenni, de jelentős nukleáris ipar létezik, ami kitettséget adhat. A legjobb lenne egy uránium ETF-be fektetne, a legnagyobb ilyen az amerikai Global X Uranium (URA). Sajnos, ha magánszemélyről van szó, az EU ezt nem engedi, mivel ez az ETF nem UCITS és nincsen KIID-je. Ha megnézzük ezt az ETF-et, az alábbi részvényeket tartalmazza.

URA ETF összetétele


Forrás: https://www.globalxetfs.com/funds/ura/

A legfontosabb papírok:

  • Cameco (CCJ US) – 23,3% súly
  • Nac Kazatomprom (KAP LI) – 21,3% súly
  • Nexgen Energy (NXE CN) – 5,2% súly
  • Energy Fuels ( (EFR CN) - 3,6% súly az ETF –en belül.

Mellette jó pár kisebb cég is található, de most pár szóval erről a négy részvényről írnék.

 

Cameco (CCJ US)

  • A Cameco uránium bányászattal és dúsítással foglalkozó cég, a világ legnagyobb urántermelője.
  • A bányák Kanadában, az USA-ban, Ausztráliában és Kazahsztánban találhatóak. A vállalat főleg az USA-ban adja el a termékeit, a Cameco a legnagyobb amerikai urántermelő cég, de az egész világra szállítja dúsított urán termékeket. A vállalat 460 millió font érc tartalékkal rendelkezik.
  • A társaság piaci kapitalizációja 6,7 milliárd dollár, a részvények napi forgalma kb. 6,7 millió darab, tehát egy likvid papírról van szó. A vállalat az USA-ban és Kanadában van tőzsdén.
  • A 22-as év nehéz volt, mivel a cég EBITDA-ja 155 millió dollárra csökkent, de 2022-re ez a nyereség mutató előreláthatólag 340 millió dollárra nőhet. Ezzel a várható eredménnyel 24,9x EV/EBITDA mellett forog a részvény, ami elég magas.

 

Nac Kazatomprom (KAP LI)

  • A NAC Kazatomprom Kazahsztán vezető uránium termelője. Kazahsztán a legnagyobb urántermelő ország a világon, Kanada követi.
  • A vállalat az egész világra szállít urán komponenseket és nukleáris erőmű fűtőelemeket.
  • A részvények Londonban forognak, dollárban. A cég kapitalizációja 6,2 milliárd dollár.
  • A társaság 6,9x-es 2022-es EV/EBITDA mellett forog, tehát lényegesen olcsóbb, mint a Cameco. A Nac Kazatomprom 2020-ban 676 millió dollár EBITDA eredményt könyvelt el, míg a becslések szerint a vállalat 2022-ban 988 millió dollár EBITDA eredményt érhet el.

 

Nexgen Energy (NXE CN)

  • A kanadai vállalat uránium érc lelőhelyek kutatásával foglalkozik Kanadában.
  • A részvények Torontoban forognak. A társaságnak jelenleg nincs még árbevétel. Piaci kapitalizációja meghaladja a 2 milliárd kanadai dollárt.
  • A cég legfontosabb eszköze, hogy 209 ezer hektáros területen van kutatási engedélye az Athabasca medencében, ami Kanada északi részén, Alberta és Saskatchewan tartományokban található.
  • Ez a lelőhely gazdag uránércben, alacsony költség mellett termelhető ki. A cég becslése szerint a projekt 3,5 milliárd dollárt ér, a megvalósítása hamarosan elindulhat.

 

Energy Fuels ( (EFR CN)

  • Az Energy Fuels az USA nyugati részén uránt és vanádiumot bányászik. A vállalaté az egyetlen Egyesült Államok területén, Utahban található uránium malom (uranium mill), amely egy vegyi üzem és az uránium érc törésével foglalkozik. Emellett a cég a különleges földfémek irányába is nyit.
  • A részvények Torontoban forognak. A cég kapitalizációja 1,1 milliárd kanadai dollár.
  • A vállalat jelenleg veszteséges, de a társaság az előrejelzések szerint 2022-re működési szinten nyereséget mutathat már fel. A részvények 19,7x 2022-es EV/EBITDA mellett forognak.

 

Befektetési szempontból az első két részvény ajánlható, nekem a kazah cég szimpatikusabb a jobb árazás miatt. A másik két papír inkább spekulatív jellegű, főleg az Energy Fuels érdekes, mivel a ritka földfémek esetében nagy a kereslet és szinte kizárólag Kína bányásza ezeket jelenleg.  

Keresés
Teljes lista
Jelen weboldal használatával hozzájárul a cookie-k használatához.
Cookie szabályzat Elfogadás