Húszéves barátság áll az Erste és a Random összeállása mögött
Cselovszki és Virág a kétezres évek elején ismerkedtek meg, mivel mindketten részt vettek az akkori Budapesti Értéktőzsde bizottsági munkájában. A pesti tőzsde éppen ekkoriban alakult át részvénytársasággá, ami azt is jelentette, hogy az addigi rendszer, amiben minden tagnak egy szavazata volt, átalakult, mivel a nagyobb brókercégek nagyobb tulajdoni arányt követelhettek maguknak. Ez, ha valóban a forgalom és a képviselt piaci súly alapján történt volna, lényegében kiszorította volna a kisebb szereplőket. Mégsem ez történt, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy a nagyok, köztük a Cselovszki által képviselt Erste engedték, hogy a kisebbek a valós súlyuknál jelentősebb arányban képviseljék magukat a BÉT tulajdonosai között.
Ez később nagyon sokat számított az Equitasnak, amely az egyik kisebb brókercég volt. Itt dolgozott a kilencvenes évek eleje óta Virág, aki a tárgyalásokon ismerkedett Cselovszkival, és rokonszenvesnek találta, hogy az egyik nagy cég képviselője túllát a saját közvetlen érdekein. Ezt azonban nem csak altruizmus motiválta, hiszen közös érdek volt, hogy több szereplővel fejlődjön az akkor még gyerekcipőben járó magyar tőkepiaci kultúra.
Innentől kezdve havi rendszerességgel találkoztak egymással, megtárgyalva mindent a világban látott trendektől kezdve a magánéletükig. „Kevés ember van, aki a saját berkeimen kívül igazán közel áll hozzám, de Robi közülük az egyik”, mondta Virág. A szimpátia mellett Cselovszki a saját cégét dinamikusan építő vállalkozóként is nagyra becsülte Virágot.
Elmondásuk szerint sok mindenben egyre jár az agyuk, és ugyan az évtizedek alatt merőben más szegletében voltak a piacnak, a közös értékrendszer, a növekedés iránti elkötelezettség és a kreatív, nyughatatlan személyiség közös volt bennük, ami az üzleti életben is összekötötte a két cégvezetőt. Ami megkülönbözteti őket, hogy Cselovszki inkább a nagyobb vállalati kultúrában, sok emberrel együtt dolgozva érzi jól magát, míg Virághoz közelebb áll a kicsiből induló vállalkozói mentalitás.
De éppen ez a különbség tette lehetővé, hogy barátságban maradjanak. A cégeik méretének különbsége azt jelentette, hogy ugyan versenyeztek egymással ugyanazokért az ügyfelekért, a két vállalat mégsem volt akkora, azonos súlycsoportbeli vetélytársa a másiknak, hogy ez kizárja a két vezető szorosabb kapcsolatát. Közös üzletekbe sem kezdtek. Együtt élték meg viszont, hogy Virág először eladta az Equiatast a KBC-nek 2007-ben, majd új, kicsiként induló brókercéget alapított Random Capital néven.
Amikor viszont a Random az utóbbi évekre már meghaladta korábbi méretét, a logikus következő lépés volt az Erstéhez fordulni. Virág elmondása szerint a Random elkezdett olyan korlátokba ütközni, amelyeket egy nagyobb hátterű, többféle szolgáltatást kínáló céggel egyesülve könnyebb lett volna megoldani. Eközben Cselovszki szerint az Erste aktívan kereste a külső növekedési lehetőségeket, és nagy volumennövekedésen átesett Random egyre kívánatosabb célponttá vált.
Virág és Cselovszki 2020 második felében kezdtek beszélgetni a lehetséges eladásról, aminek nyélbe ütése végül közel egy évig tartott. A folyamatot jelentősen megkönnyítette a két vezető bizalma egymás iránt. Az új felállásban Virág tanácsadóként marad az Erste mellett.