Hogyan profitálhatunk a globális chiphiányból?

Augusztus óta viszont újra csökkenő trendet láthatunk mind a két termék piacán. Viszont ez ne tévesszen meg, senkit, a chip hiány továbbra is fennáll. Számos termék nehezen vagy egyáltalán nem szerezhető be. Például az AMD priorizálja termékpalettáját, s elsősorban a leginkább kelendő Radeon GPU-kat gyártja gamerek számára, miközben a kriptovaluta bányászatra használt GPU eladás nem túl jelentős a cég életében. Ugyanis az AMD nem rendelkezik saját gyártókapacitással, a Taiwan Semiconductor-nak mint szilíciumlapka gyártónak, s más chipkészítő és tesztelő cégekhez helyezi ki a CPU, GPU és SoC termelést. Mindeközben az Intel saját gyártó kapacitással rendelkezik. 

CPU: Central Processing Unit vagy processzor. GPU: Graphic Processing Unit vagy grafikai processzor. SoC: system on chip, speciális Integrált Áramkör, úgynevezett egylapkás rendszer, amelyeket tipikusan mobiltelefonokban használnak

A fentebbi rövid leírás csak egy rövid bepillantást nyújt az igen csak szerteágazó, bonyolult üzleti vonalakra, amelyeket a beszerzési lánc sérülése súlyosan érinthet, hiszen egy kiegyensúlyozott beszállítói, vevői rendszerről van szó. Azzal a kis szépséghibával, hogy az ellátási láncban szereplő cégek, egyenként képtelenek felmérni a piac változásait. Hiszen az éppen adott rendelésállomány nem feltétlenül tükrözi a piaci folyamatokat. Ugyanis egy felhasználó általában jóval többet rendel az aktuális szükségleténél, mivel:

• relatíve olcsó tételről van szó,
• a gyártási folyamat fél évet is igénybe vehet a megrendeléstől kezdve, s ráadásul
• a technológia, Moore törvénye szerint másfél évente megváltozik.

Moore törvénye: a legolcsóbb integrált áramköri elem integráltsága 18 hónap alatt megduplázódik. Ez az állítás az elmúlt 60 évben igaznak bizonyult.

S itt kezdődik a baj. Annak ellenére, hogy multimilliárd dolláros üzletekről, beruházásokról kell dönteni, kevés és nem feltétlenül jó adat áll rendelkezésre a piacról, miközben pl. ahhoz, hogy egy szilícium „öntöde”-i beruházás megtérüljön, magas kapacitáskihasználtsággal, közel 80 százalékossal kell, hogy működjön a megépítendő gyár. Ráadásul 18-24 hónap és általában 2-4 milliárd dolláros beruházás szükségeltetik egy új gyártókapacitás üzembeállításához. Ebből következik, hogy a cégek általában már későn kezdik meg a beruházásaikat, amikor már a feszültségek kialakulnak a piacon. Így eleve egy ciklikus iparágról beszélhetünk, ahol egy ciklus jellemzően 3-5 évig tart.

Miért alakult ki a mostani chip hiány? Az egyszerű és egyértelmű válasz, „mert a kereslet meghaladta a kínálatot”.  A cinizmust félretéve a válasz picit bonyolultabb. Míg 2018-ban a szektor rekord, 468,8 Mrd dolláros árbevételt ért el, addig 2019-ben 12 százalékkal 412,3 Mrd dollárra csökkent az árbevétel. Ráadásul a SIA (Semiconductor Industry Association) a járvány kitörésekor csak egy enyhe növekedést prognosztizált 2020-ra, s így ennek megfelelően kevés beruházás indult meg. Ugyankkor a tényleges növekedés 26 százalék lett, amelyet idén egy 25 százalékos növekedés követhet, s így az iparág 551 Mrd bevételt érhet el a korábban becsült 527 Mrd-dal szemben. Az e mögötti okokat ismerjük:

• jegybankok és kormányok, sikeres, a járvány negatív hatásait elimináló intézkedései;
• megnövekvő home office, megnövekvő mobil elektronikai cikkek iránti keresletet indukált;
• 5G telefónia;
• gépjárművek iránti kereslet megugrása.

Így mintegy 3,5 év után a ciklus újra csúcsra szaladt. A piaci szereplők egyetértenek abban, hogy a most és jövőre épülő 20-20 új gyártókapacitásnak köszönhetően, a jövő év második felére enyhülhetnek a piaci feszültségek, s 2023-ra helyreállhat a rend a chip piacon.

Mostanra beárazódtak ezeket a változások, de lehet még találni olyan részvényeket, amelyek profitálni tudnak a fentebb vázolt trendből. Ilyen pl. a Broadcom, amely árbevételének 72 százalékát  félvezető eszközök értékesítéséből szerzi, míg a maradék 28 százalék infrastruktúra megoldások (szoftverek) eladásából jön. Az idén közel négyszerező eredménye jelentősen növeli a készpénzállományát, amely lehetőséget nyújt számára, hogy akár még idén felvásárolja (készpénz+ hitel) a SAS Institute mesterséges intelligenciát is alkalmazó statisztikai szoftver fejlesztő céget. Ezzel a mintegy 15 Mrd dolláros üzemi eredményét 2 Mrd dollárral fejelné meg. Ráadásul a 2021 és 2022-es 17-es és 16-os körüli P/E rátája alacsonyabb, mint a szektortársak átlaga, amely rendre 22-es és 18-as értéket mutatnak.  

A másik izgalmas cég a sógoroknál jegyzett AT&S lehet, amely most épít szubsztrát és IC gyárat, Malajziában, 1,7 Mrd eurós beruházás keretében. Az új üzem 2022 első negyedévében kezdheti meg a termelést, de a teljes kapacitást csak 2022 negyedik negyedévében éri el. A szubsztrát az a lapka, amire a processzort építik (integrált áramköri lemez), s csak az csatlakozik a számítógépalkatrészeihez. Ez alapvetően egy alacsony árrésű üzlet. A nagy, például CPU és GPU gyártók az elmúlt években sakkban tartották ezeket a gyártókat, s csak alacsony jövedelmezőséget biztosítottak nekik. Emiatt a szubsztrát gyártók óvatosak lettek a beruházásokkal, amely végül azt eredményezte, hogy a kereslet enyhén meghaladja a kapacitásokat, amely 115 millió négyzet láb (10.7 négyzetméter). A jelenlegi beruházási tervek alapján, a kapacitás 150 millió, míg a kereslet 180 millió négyzetláb körül alakulhat 2025-ben. Így a magasabb szubsztrát árakon és komplexebb IC gyártáson keresztül, emelkedhet az AT&T jövedelme és jövedelmezősége.

A cikk első alkalommal a www.novekedes.hu weboldalon jelent meg 2021.10.08-án.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.