Évtizedes csúcson a magyar infláció
2012 októberében volt utoljára ilyen magas az infláció, mint most. A KSH legfrissebb adatai szerint 2021 októberében a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, amire példa kilenc évvel ezelőtt volt. Az átlagos fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek, míg január-októberben átlagosan 4,6 százalékkal emelkedtek.
A KSH közleménye szerint az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen. Az előző hónaphoz képest minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben az üzemanyagok, ruházati cikkek és a dohányáruk ára emelkedett. Az októberi adatok jelentős meglepetést okoztak: bár az üzemanyagárak masszív drágulása borítékolható volt, számos maginflációs tétel ára tovább emelkedett. A maginflációs mutató 0,9 százalékkal nőtt szeptemberhez képest, így éves alapon 4,7 százalékkal emelkedett az index értéke. Ugyanezen a szinten állt az MNB által számított adószűrt maginfláció is.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szerint folytatódhat az infláció emelkedése, novemberben akár a 7 százalékos szintet is meghaladhatja az éves szintű áremelkedés mértéke. Erre utoljára 2008-ban volt példa Magyarországon.
Az elemző szerint ugyan a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás.
Mindemellett januártól mérséklődhet az árnövekedés üteme, hiszen kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból. Ugyanakkor az inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe. Ennek hátterében a továbbra is felfelé mutató kockázatok állnak: az expanzív fiskális politika, a folytatódó béremelések, illetve az energia- és nyersanyagárak drágulása, valamint a kínálati oldali súrlódások fogyasztói árakba átgyűrűző hatásai.
Nagy János szerint a vártnál magasabb a hazai és globális infláció, a régiós központi bankok markáns emelései mellett erőteljes nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól a jövő keddi kamatdöntés alkalmával.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.