14 éves csúcson a hazai infláció

Utoljára 2007. decemberben volt legalább ekkora az infláció. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek, így január-novemberben átlagosan 4,9%-kal emelkedtek.

A KSH közleménye szerint az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett számottevően. Az előző hónaphoz képest minden termékcsoportban gyorsult a drágulás. Legnagyobb mértékben a ruházati és tartós fogyasztási cikkek mellett az üzemanyagok, és a dohányáruk ára emelkedett. A novemberi adatok minimálisan haladták meg a várakozásokat. A maginflációs mutató 0,7%-kal nőtt októberhez képest, így éves alapon 5,3%-kal emelkedett az index értéke, ami árfolyamatok tartósságát mutatja.

Az infláció elérhette csúcspontját novemberben, decemberben eddig az üzemanyagárak is mérséklődni látszanak és a bázishatás is kedvezőbben alakul. Előretekintve pozitívum, hogy januártól kifut a jövedéki adó és az üzemanyagár-emelkedés hatása a bázisból. Ugyanakkor mindent egybevetve az inflációs cél elérése a korábban előrejelzettnél több időt vehet igénybe, várhatóan csak 2022 után következhet be. Egyrészt, bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor még nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. Másrészt több ágazat, például az élelmiszeripar és építőipar is alsó hangon 10-20%-os áremelést vetített előre 2022-re. Harmadrészt az elkövetkezendő hónapokra előirányzott expanzív fiskális politika (szja-visszatérítés és mentesség, minimálbér-emelés, stb.) is felfelé mutató kockázat az árdinamika tekintetében. Ezek eredményeként az elmúlt hónapokban tapasztalt kínálati oldali áremelkedés mellé egyre erőteljesebb keresletoldali is nyomás is társul.