Jaj lesz a Foodpandának és az Ubernek is - Átalakulás előtt az európai haknigazdaság

Az elmúlt évek egyik slágertémája a gig economy, a magyarul haknigazdaságnak nevezhető jelenség volt. Számos aspektusból tárgyalták már a jelenséget, hiszen nagyfokú munkaerőpiaci rugalmasságot tett lehetővé, sőt, az elmúlt években az inflációt strukturálisan csökkentő egyik tényezőként is számon tarották. Az Európai Bizottság mostani döntése viszont jelentős változást hoz a haknigazdaságban. Az eddig egyéni vállalkozóként tevékenykedő munkavállalók millióit kell a jövőben jogilag és foglalkoztatottsági szempontból is rendes munkavállalóként kezelni. Ez pedig számos jól ismert vállalat üzleti stratégiáját állítja kihívás elé. Olyan nagyágyúkét is, mint az Uber vagy a Delivery Hero, melyet előbb NetPincér, most pedig Foodpanda néven ismerhetünk itthon.

Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal szerint a gig economy olyan munkaerő, amely „egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződik, és általában digitális piactereken keresztül bérlik fel alkalmi munkára.”

A definíció meglehetősen megengedő, így egy kalap alá veszi a szabadúszó vállalkozókat (például előadóművészeket, zenészeket, takarítókat, kertészeket), a speciális szakértelemmel rendelkező, projekt jellegű munkára szerződő munkavállalókat, és azokat is, akik valójában tartósan egy céggel vannak csak munkakapcsolatban. Utóbbiak esetében merül fel a kérdés, hogy helyes-e őket egyéni vállalkozóként kezelni, vagy inkább munkavállalóként kellene. Az EU döntése erre adott választ, ennek értelmében tipikusan munkavállalóként kell őket kezelni, annak minden hozadékával.

Modern, mégis klasszikus

A haknigazdaságot sokan 21. századi jelenségnek tekintik, ami részben igaz is. Az elmúlt években az online platformok jelentős előretörést hoztak. Világméretűvé tették a szabadúszók munkaerőpiacát, ami a haknigazdaság jelentős elterjedését eredményezte. Ma már nincs akadálya annak, hogy egy indiai informatikus szabadúszóként az amerikai piacra dolgozzon például a TaskRabbit-en keresztül, és ezzel lényegesen jobb órabért érhessen el, mint amire normál körülmények között lehetősége lenne.

Másrészt az online platformoknak köszönhetően nemcsak globálissá vált a piac, de egyes vállalatok már indulásukkor ezt a foglalkoztatottsági formát helyezték üzleti stratégiájuk középpontjába. Ilyen a teljesség igénye nélkül például az Uber, az Airbnb, vagy az ételkiszállító cégek jelentős része is.

A fenti sorok alapján az a benyomása alakulhat ki az olvasónak, hogy a haknigazdaság rendkívül modern és trendi dolog. Pedig már a 90-es években is működött, például a Moszkva téren. Csak éppen az ottani, rövid távú alkalmi munkára, jellemzően építőipari feladatra jelentkező munkavállalók még nem is sejthették, hogy már a 21. századi gazdaság nagy vívmányában vesznek részt, ők csak állandó munkahely hiányában alkalmi munkát kerestek.

Mi a gondja az EU-nak?

Az EU becslése szerint jelenleg 28 millió embert alkalmaznak valamilyen digitális platformon keresztül, 90%-ukat egyéni vállalkozóként foglalkoztatva. Ez 2025-re 43 millióra emelkedhet, ami az aktív lakosság csaknem 20%-a, így szükségszerű a megfelelő szabályozói háttér megteremtése. Az Európai Bizottság vizsgálatának célkeresztjében valójában a haknigazdaság egy szelete áll csak. Konkrétan azok, akiknek munkavégzése tipikusan vagy kizárólag csak egy-egy céghez kapcsolódik, így csak látszólag szabadúszók, valójában sokkal inkább valamiféle burkolt foglalkoztatottságról beszélünk, még akkor is, ha a határok sokszor elmosódnak. Az egyes esetek megítéléséhez az EU egy öt kritériumból álló listát állított össze. Ha ezek közül legalább kettő teljesül, akkor az eddig vállalkozóként foglalkoztatottat át kell minősíteni munkavállalóvá. Ez a becslések szerint 5,5 millió embert jelent uniós szinten.

A felállított öt elemű kritérium rendszerből kettő teljesülése esetén kell alkalmazottnak tekinteni a munkavállókat:

• A díjazás mértékének meghatározása vagy felső limit meghatározása
• A munkavégzés felügyelete elektronikus úton történik
• A munkaidő vagy a távollét időtartama megválasztásának, a feladatok elfogadásának vagy elutasításának, illetve az alvállalkozók vagy helyettesítők igénybevételének szabadságának korlátozása
• A megjelenésre, a szolgáltatást igénybe vevővel szembeni magatartásra vagy a munkavégzésre vonatkozó külön kötelező szabályok megállapítása
• Ügyfélkör építésének vagy bármely harmadik fél számára történő munkavégzés lehetőségének korlátozása.

A következőkben már csak erre az érintett szeletre fogunk koncentrálni. A pontos definíció helyett egyszerűbb, ha az Uber sofőrökre vagy az ételfutárokra gondolunk.
Az EU érvelésében a munkavállalói jogok biztosítása jelenik meg elsősorban, de ne legyünk álszentek, adózási szempontok is masszívan meghúzódnak a háttérben. A változtatás becslések szerint 1,6-4 milliárd eurós adótöbbletet jelenthet az EU egészét tekintve.

Előnyök és hátrányok

A foglalkoztatási forma sajátosságainak ismertetését kezdjük a munkavállalók (avagy egyéni vállalkozók) szempontjából.

Kétségtelen előny a rugalmas foglalkoztatottság lehetősége. Így lehet dolgozni rész- vagy teljes munkaidőben, fő- vagy másodállásként, éjjel vagy nappal, bármiféle kötöttség vagy éppen munkaidőbeosztás nélkül. Ebből a szempontból ráadásul tényleg inkább a vállalkozói léthez áll közelebb ez a fajta munkaszervezés.
A bérezés teljes mértékben teljesítmény alapú, hiszen fix feladatra szerződik az ember, amit minél ügyesebben, gyorsabban végez el, annál magasabb a kereseti lehetősége.

Persze van árnyoldala is a történetnek, hiszen nem jár fizetett szabadság, még betegszabadság sem. Elbocsátás esetén végkielégítést sem kap az illető. Semmi sem garantálja, hogy az egyén legalább a bérminimumot megkeresi, ez a probléma köszön vissza a brit bíróság Uber-rel szembeni döntésében is. Ráadásul amerikai statisztikák szerint a haknigazdaságban az átlagnál rosszabb órabérek érhetők el, emiatt jellemző az átlagnál hosszabb munkaidő is, bár pont a teljesítmény alapú bérezés miatt jelentős egyéni különbségek adódhatnak. Ráadásul a jövedelem jelentős kilengéseket mutathat.

Mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak jelentős előny, hogy egyéni vállalkozói státuszban kedvezőbb adózással fizethető ki ugyanaz az elvégzett munka.
A munkáltató oldaláról előny az alacsonyabb költségszint, ami részben adózási okokból, részben a munkavállalói jogok hiányából fakad. Emellett az ő oldalukról is jelen van a rugalmasság, ami a cégek gyors növekedése miatt kritikus jelentőségű. Gondoljunk csak az Uber példájára. A decemberi, céges bulikkal terhelt időszakban, vagy éppen Szilveszter éjszakáján taxit fogni szinte lehetetlen a fix árak és az óriási kereslet miatt. Az Uber viszont a dinamikus árazással megoldja a problémát, és addig emeli az árat, amíg ki nem alakul az egyensúly, részben a kereslet visszaesésével, de ami most fontosabb, részben a kínálat növekedésével.

A fenti összehasonlításból is látható, hogy bizonyos szempontból tényleg inkább a vállalkozói létre hasonlít ez a fajta munkaerőpiaci jelenlét, más szempontból viszont, főként hogy csak egy céggel állnak állandó kapcsolatban, inkább az alkalmazotti státuszra hajaz. Mindkét oldal mellett lehetne a végtelenségig érvelni pro és kontra.

Mely cégeket érinti leginkább?

Az EU becslése szerint a döntés összesen 4,5 milliárd eurós többlet költséget fog eredményezni az érintett szektoroknak. Az Európai Bizottság döntése leginkább az észt Deliveroo-t, az Angliában is hasonló támadások össztüzében álló Uber-t, a Delivery Hero-t és a Bolt-ot érinti. Ezeknél a cégeknél szükségessé válhat az európai üzleti stratégia átgondolása. Nagyon kapkodni azért egyelőre nem kell, az EU-s bürokrácia miatt. A következő lépés, hogy a Bizottság javaslatát elfogadja az Európai Parlament, majd ezt követően két év áll a tagállamok rendelkezésére a szabályok ratifikálására.

A részvénytársaságok megítélése szempontjából különösen fájó, hogy a társaságok profittermelő képessége ezáltal még távolabbra kerülhet. Pedig a Deliveroo-tól eddig is csak 2026-ra, a Delivery Hero-tól 2025-re várt profitot az elemzői konszenzus. Az Uber-nél némileg jobb a helyzet, a cég akár már 2023-ra nyereségessé válhat.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.