Középtávon a részvénypiacnak kedvez a gazdasági környezet - A stagfláció a fő kockázat
Befektetési döntéseink során főként a rövidtávú kilátásokra fókuszálunk, de a stratégiai portfólió kialakításakor érdemes a távolabbi jövőbe is tekinteni. Az Erste Asset Management évről-évre elkészíti középtávú gazdasági forgatókönyveit, feltérképezzük a világot alakító legfontosabb trendeket és ezek hatásait a következő 10 évre. Idén öt meghatározó témára fókuszáltunk: gazdaságpolitika irányvonalai, zöld transzformáció, technológiai fejlődés, idősödő társadalmak és Kína felemelkedése. Megvizsgáltuk, hogy ezen folyamatok hogyan befolyásolják a gazdasági növekedés és infláció várható alakulását, illetve a különböző eszközosztályok kilátásait.
Az előttünk álló évtizedek talán egyik legjelentősebb célja a globális felmelegedés megállítása és a gazdaságok átállítása egy fenntartható, zöld növekedési modellre. A klímaváltozás negatívan hat a növekedési kilátásokra, viszont a zöld gazdasági transzformáció beruházási igénye igen magas, a Világbank becslései szerint a következő 10-15 évben közel 100 milliárd dollár befektetés szükséges a célok eléréséhez. Ennek megvalósulása átbillentheti a mérleget a magasabb növekedés irányába. Infláció tekintetében a zöld transzformáció az átmenet időszakában gyorsabb árnövekedést okoz: emeli az energiahordozók árát és a zöld energia infrastrukturális kiépítéséhez szükséges alapanyagok árát.
A világot átformáló másik nagy erő a technológiai fejlődés. A digitalizáció és automatizáció terén az elmúlt évtizedben is hatalmas fejlődést láthattunk, de ez a gazdaság termelékenységi mutatóiban mégsem tükröződött. A Covid-válság azonban katalizátorként működött, a vállalatok előtérbe helyezték a digitálizációt, és ezek széleskörű beépülése a gazdaságba jelentős hatékonyságnövekedést okozhat. Ez a folyamat várhatóan pozitívan hozzájárul a gazdasági növekedéshez, az inflációt pedig mérsékli.
A demográfiai trendek is alakítják a gazdasági folyamatokat. Az idősödő társadalmakban egyre kisebb lesz a munkavállalók aránya, ami negatívan hat a növekedési kilátásokra, viszont a bérinfláción keresztül az átlagos árszínvonalat emeli.
Kína az elmúlt évtizedekben is jelentősen hatással volt a gazdasági folyamatokra: világgazdasági intergációja hozzájárult az általános árnövekedés mérsékléséhez és a növekedési ütem emeléséhez. A Kommunista Párt nemrégiben publikált következő ötéves tervében célként jelölte meg az országon belüli jövedelemkülönbségek csökkentését, a technológiai önállóságot, minőségi innovációt, zöld fordulatot, és a fejlődést főként a belső fogyasztásra kívánja alapozni. A szakértők többsége szerint Kína az új irányokkal folytatni tudja növekedését, elkerüli a közepes jövedelmű országok csapdáját, és deflatorikus hatása egyre inkább megszűnik.
A gazdaságpolitika és monetáris politika is meghatározó tényezők a szcenáriók szempontjából. A járvány gazdasági hatásainak mérséklésére bevezetett költségvetési stimulusok és laza monetáris politika (alacsony kamatláb és pénznyomda) segítette a gyors kilábalást a visszaesésből. Várakozásink szerint az előző évtizedhez képest a gazdaságpolitika expanzívabb lesz, a jegybankok is erősebben fókuszálnak a növekedés fenntartására, mint az infláció megfékezésére, így ezek a faktorok középtávon magasabb növekedési pályára helyezik a világgazdaságot, valamint feljebb tolják az inflációs várakozásokat.
Az előzőekben említett trendek alapján az EAM legnagyobb valószínűségű középtávú szcenáriója az inflációs fellendülés: az előző évtizedhez képest magasabb növekedést és inflációs környezetet valószínűsítünk, de az áremelkedés üteme még a jegybanki toleranciasávokon belül marad. Ez alapvetően egy kedvező forgatókönyv a világgazdaság fejlődése szempontjából. Legvalószínűbb kockázati forgatókönyvünk pedig a stagfláció, vagyis a magas infláció alacsony növekedéssel párosul. Ez bekövetkezhet például úgy, hogy az infláció a várakozásoknál magasabban marad, és ez a jegybankoktól erősebb szigorító lépéseket követel meg, aminek következtében a gazdaság növekedése megtörik.
A fő forgatókönyvünk a részvény eszközosztálynak kedvez, de az előző évtizedhez képest alacsonyabb hozamot várhatunk a magasabb értékeltségi szintek miatt. Továbbá lényeges különbségek lehetnek a szektorok, egyes vállalatok és régiók teljesítménye között is, így az aktív stratégiák jelentősége megnövekedhet.
A tartósan magas infláció ellen a befektetők reál eszközökből – mint az árupiaci befektetések, az arany, az ingatlan, az értékalapú részvények-, és inflációhoz kötött kötvényekből álló portfólióval védekezhetnek.
A befektetési kategóriás kötvénypiacon az alacsony hozamszint és a fokozatosan emelkedő hozamkörnyezet nem kecsegtet jó teljesítménnyel, viszont a feltörekvő piacokon, vagy magasabb kockázatú szegmensekben már látunk lehetőségeket.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.