250 éves a bécsi tőzsde: a kereskedés hagyománya

Minden uralkodónak szüksége van az állami bevételek növelésére – Mária Terézia ezt korszakalkotó új vállalkozások létrehozásával kívánta elérni az adók növelése helyett. Bár már 1761-ben megpróbálták létrehozni a tőzsdét az osztrák fővárosban, végül 1771-ben sikerült megalapítani a Bécsi Értéktőzsdét, amely – állami tulajdonban és monopóliumként – biztosította a kötvények, váltók és valuták piaci kereskedését, természetesen felügyelt elszámolások és gyors tranzakciós és elszámolási idők biztosítása mellett. A tőzsdeügynökök jutalékért dolgoztak, a tőzsde meg szép bevételt hozott, igaz az 1811-es államcsőd elkerüléséhez nem eleget.

Az államcsőd után 1816-ban létrehozták az osztrák jegybankot, az állami pénzintézet pedig az első olyan részvénytáraság lett, amelynek papírjait bevezették a tőzsdére. Az egyik első részvényes Ludwig van Beethoven volt, aki 1819-ben nyolc részvényt vásárolt az osztrák központi bankban. A Habsburg Birodalom növekvő politikai és gazdasági jelentősége a Bécsi Értéktőzsdén is felvirágzást hozott a XVIII. század közepén. Egymást érték az IPO-k, a császári vasútvonalak részvényei mellett gőzhajó társaságok jelentek meg a parketten, majd 1855-ben a klasszikus tőzsdei önszabályozási rendszert is bevezették: az állam csak szabályozói szerepét őrizte meg, míg a börze irányítását a Tőzsdei Kamara vette át. Az állami értékpapírok mellett egyre nagyobb szerepe lett a magáncégeknek, míg a kereskedés lebonyolításában már banki brókercégek vettek részt, megnyitva a lehetőséget a külföldi befektetők előtt. A tőkebevonás új módjával élt a téglagyártó Winerberger és a legnagyobb régiós építőipari csoport, a PORR is: a két vállalata a legrégebben, 1869 óta szerepel a bécsi tőzsdén, utóbbi részvényeivel a megalakulása után néhány héttel már kereskedni is lehetett a parketten.

Az osztrák-magyar monarchia birodalmi és gazdasági sikerei pedig a külföldi vállalatokat is a bécsi tőzsdére csábították, így jelent meg a Suez Canal Company a parketten, de itt hajtott végre tőkebevonást a Frankfurter Bankverein is. Ma 26 ország 800 értékpapírja szerepel a bécsi tőzsde globális szegmensében – vagyis abban a szekcióban, ahová a más országok tőzsdéire is bevezetett papírok tartoznak.

Ám, ahogyan szokott lenni a gyors felfutásnak meglett az ára is: a viszonylag szabályozatlan piacon meglehetősen sok vállalat igyekezett tőkét szerezni, a spekuláció pedig 1873-ban tőzsdekrach-hoz vezetett. A piacon szereplő vállalatok fele eltűnt a parkettről, ám mindennek eredményeként megszületett az első modern tőzsdetörvények egyike 1875-ben, amely (apróbb módosításokkal) egészen 1989-ig érvényben maradt. A kereskedést ezek után csak a háborúk állították meg (a tőzsde az első és a második világháború idején is zárva volt). Közben 1877-ben elkészült a börze történelmi épülete (ami az 1956-os tűzvészben elpusztult, majd 1959-re újjáépült, hogy aztán 1998-ban a tőzsde kiköltözzön innen, majd 2002-ben tovább a mostani helyére, a Wallnerstrasse 8. szám alatti Palais Caprara-Geymüller épületbe.

A bécsi tőzsde újabb nagy felfutása az 1980-as évek közepére tehető (amikor egy amerikai elemző látott óriási potenciált a piacban, ami önbeteljesítő jóslatként is viselkedett, hiszen egyre többen kezdtek érdeklődni utána), így aztán az osztrák privatizációs hullámban az állam is elkezdett kibocsátásokban gondolkodni: így került a piacra az OMV vagy az Austrian Airlines.

Az elektronikus kereskedési rendszer bevezetése(1989), az ATX tőzsdeindex létrehozása (1991), a tőzsdei tulajdonosi szerkezet átalakítása (egyesülés a határidős piaccal), az új piaci szegmensek létrehozása (energiatőzsde vagy a KKV 2019-ben), a tőzsdei felügyelet és a függetlenelszámolóház létrehozása (2002-2004), vagy a nemzetközi terjeszkedés – amely először inkább vásárlásokban, majd később az együttműködési megállapodások megkötésében öltött testet – már a modern piaci működés meghatározói. Ma a Bécsi Értéktőzsde az osztrák részvények kereskedésében piacvezető, miközben kiterjedt kapcsolatrendszerével kínál befektetési lehetőségeket a régióban.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: Shutterstock Inc.