Kisbefektetőkből üzleti angyal: ezért éri meg a SPAC
A tőzsdei kibocsátások mindig is izgalmas szeletét jelentették a tőkepiaci befektetéseknek: a kereskedésben éppen megjelenő cégek a frissen megszerzett pénz segítségével mutathatják meg, mire képesek. Korán beszállni egy cégbe persze nagyobb kockázatot is jelent, hiszen nincs feltétlenül megfelelő tapasztalat és tudás annak működéséről, a termék vagy a szolgáltatás fogadtatásáról, ám a sikertörténetek csábítóak, a kudarcokról meg hajlamosak vagyunk kevesebbet beszélni. Az is egy ökölszabály, hogy minél korábban szállunk be egy jól induló vállalkozásba, annál nagyobb lehet a profit ígérete. Az üzleti angyalok, és a kockázati befektetők ezt használják ki, amikor tőzsdén még nem jegyzett társaságokba fektetnek, hogy aztán éppen a tőzsdei bevezetés után váltsák készpénzre tevékenységük eredményét.
Az elmúlt pár évben - leginkább 2017-től kezdve – kezdett elterjedni a tőzsdei bevezetés és a tőkeszerzés új formája, a SPAC-kel való egyesülés az amerikai piacon, amely a hagyományos IPO és a kockázati befektetés közötti formaként fogható meg leginkább. 2018-ban 40 cég választotta ezt az utat, 2019-ben már 60 – az idén megduplázódhat a 2020-as mennyiség is és közel 550 cég választhatja ezt a tőzsdei jegyzési formát. 2021-ben a SPAC IPO-k 150 milliárd dollár körüli tőkét vontak be, ami az IPO források 63 százaléka, miután idén 839 hagyományos kibocsátás történhet.
A SPAC a Special Purpose Acquisition Company (Különleges célú befektetési társaság) rövidítése. Valójában egy olyan entitás, ami előre gyűjt a befektetőktől forrást, és az egyetlen célja, hogy egyesüljön egy céggel, ami a tőzsdére kerül. Általában egy ilyen entitásnak két éve van arra, hogy felvásároljon egy céget, vagy különben visszaadja az eszközeit a befektetőknek, kamattal. A SPAC-nek nincsen saját gazdasági tevékenysége és általában nagyobb intézményi befektetők, hedge fund-ok, vagy kockázati tőkealapok hoznak létre ilyen entitásokat. Miután a SPAC talált egy céget, amivel egyesülhet, a SPAC szponzorok általában 20 százalékos részesedést kapnak.
A rendszer nem újdonság, hiszen évtizedek óta létezik, de a pandémia miatt kialakuló magas piaci volatilitás előtérbe helyezte ezt a bevezetési formát. A pandémia hatására sok cég késleltette a kibocsátást, illetve voltak olyanok is, akik minél hamarabb a piacra akartak lépni és a SPAC megoldás sokkal gyorsabb, mint a hagyományos kibocsátás. Míg a SPAC-vel való egyesülés pár hónap alatt tőzsdei jegyzést és tőkebevonást jelenthet a cégeknek, a hagyományos IPO 12-18 hónapig is tarthat. A költségbeli különbség sem elhanyagolható, hiszen a hagyományos IPO költsége a teljes bevont összeg 7 százaléka körül van, addig a SPAC típusú megoldás ennek töredékébe kerül. Természetesen vannak kockázatok is a SPAC-vel kapcsolatosan, mint például az, hogy aki egy SPAC-be fektet, nem tudja, hogy valójában mibe fektet, hiszen az entitásnak két éve van egy megfelelő céget találnia és ez azt is jelentheti, hogy magasabb árat fizethet egy cégért, hiszen szorítja az idő. Általában kockázatosabbak is, hiszen ha megnézzük, az adatokat azt látjuk, hogy a SPAC-kel piacra lépett cégek hozamai alacsonyabbak, mint azoknak a cégeknek, akik a hivatalos utat választottak, ami azért is lehet, mert a hagyományos IPO szigorú átvilágítást is jelent, addig a másik megoldás nem.
Olyan cégek léptek a tőzsdére SPAC-en keresztül, mint a Lucid Motors, de a Virgin Galactic is ezt a megoldást választotta. 2022-ben is több nagyobb cég léphet piacra SPAC-en keresztül, mint például a Polestar, Faze Clan, vagy a Terran Orbital.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock Inc.