Az ukrán háború hosszabb távú hatásai

Geopolitika

Az ukrajnai invázió és az arra adott piaci reakció tanulsága, hogy a korábbi évekkel ellentétben a geopolitikai események mostanra a piacokat befolyásoló fő tényezővé váltak.  Az erőviszonyok katonai eszközökkel történő megváltoztatása egy jelentős európai országban újabb jele a többpólusú világ kialakulásának. A lényeg nem csupán az, hogy több hatalmi központ van, hanem az is, hogy a rendszerek különbözőek.

A jogállamiságon és demokrácián alapuló nyugati rendszer már nem a domináns rendszer. Katonai konfliktusok mindig vannak, de tartós globális jelentőségűek már régóta nincsenek. Oroszország és a Nyugat viszonya tartósan zavaros. Egyesek új hidegháborúról beszélnek.

A geopolitikai stratégák figyelmét azonban már jó ideje egy másikra irányítják: a Kína, Tajvan és az Egyesült Államok közötti konfliktusra. Ennek eredményeképpen a jövőben a geopolitikai kockázati prémiumokat figyelembe fogják venni a befektetési döntésekben.

De-globalizáció, zöld energia, ESG és befektetés

A de-globalizáció irányába is egyre erősödő tendencia figyelhető meg. Az USA és Kína közötti konfliktus már most is többek között a csúcstechnológiai ágazatba (chipek) történő befektetések növekedéséhez vezetett az egyes országok saját régióiban. Ez érinti az USA-t, az EU-t és Kínát is. A világjárvány rámutatott arra, hogy a globális ellátási láncok törékenyek, és válság esetén nem garantálható a kritikus nyersanyagok ellátásbiztonsága.

Az ukrajnai válság megerősíti a Nyugat gazdasági elzárkózását Oroszországtól, és erőteljesen kiemeli az energiabiztonság kérdését. Az alternatív energiaforrások fejlesztésének motivációja vitathatatlanul megnőtt. Ez mind az alternatív ellátási útvonalakra, mind a zöld energia termelésére vonatkozik. Mintha az éghajlatváltozás nem lenne elég ok arra, hogy nagymértékben beruházzunk a zöld energiaellátásba, most az ellátás biztonságának kérdése is hozzáadódik. Scholz német kancellár továbbá rámutatott arra, hogy Németországban a védelmi kiadások tömegesen növekedni fognak.

Németország számára ez 180 fokos fordulatot jelent. Mind a négy témában (csúcstechnológia, ellátási láncok, energia, védelem) közös, hogy a magán- és kormányzati beruházási arányok valószínűleg növekedni fognak a trendben. Ez az alapforgatókönyvhöz képest magasabb gazdasági növekedést és magasabb kormányzati költségvetési hiányt jelent a következő évek trendjében.

Végül, de nem utolsósorban, az ukrajnai háború hangsúlyozza, hogy az ESG kritériumok nem csak az éghajlatváltozás elleni küzdelemről szólnak. A társadalmi és vállalatirányítási kérdések ugyanolyan fontosak

Szélsőséges kockázat

Az ukrajnai válság kapcsán még sok minden változhat. Mit akar Putyin elnök? Úgy tűnik, a legfontosabb, hogy Ukrajnát kivonja a Nyugat befolyási övezetéből (az EU-hoz és a NATO-hoz való csatlakozás kilátásai). Ebben az esetben egy orosz irányítású kormány lenne a végső cél. Nyitva marad a kérdés, hogy Putyin ennél többet akar-e, például más kelet-európai államok feletti ellenőrzést. Az ukrajnai háborún túli eszkaláció rendkívüli kockázatot jelent. Reálisabb kockázatot jelent egy nem szándékos eszkaláció, azaz egy hiba.

Szankciók

A Nyugat szankciócsomagokkal válaszolt. Az EU például a pénzügyi, energetikai (a termeléshez szükséges alkatrészek), közlekedési, exportellenőrzési és vízumpolitikát vont be. Szombaton az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország és az Európai Bizottság közös nyilatkozatban közölték, hogy megakadályozzák, hogy az orosz központi bank nemzetközi tartalékait a szélesebb körű szankciók aláásására használja fel.

Ez azt jelenti, hogy az orosz központi bank nem adhat el devizatartalékokat rubel vásárlására. Ez azt is jelenti, hogy a nyersanyagok eladásából származó euróban és amerikai dollárban keletkezett bevételeket nem lehet rubelre váltani. A vezetők azt is közölték, hogy kizárnak néhány, a szankciók által már érintett orosz bankot a Swift rendszerből, ami elszakítja őket a nemzetközi pénzügyi rendszertől, és negatívan befolyásolja üzleti tevékenységüket.

Az orosz központi bank vészhelyzeti intézkedésekkel reagált: Az irányadó kamatlábakat 20%-ra emelte, és tőkekontrollt vezetett be. A nyersanyagexportra vonatkozó korlátozásokkal nem foglalkoztak. Az alapforgatókönyv szerint Oroszország továbbra is exportál nyersanyagokat és energiát, és a SWIFT bankközi pénzügyi távközlési rendszerrel fizethet. A bevételek azonban továbbra is befagyasztva maradnak.

Négy érintett csatorna

A szankciók mértéke minden bizonnyal negatív következményekkel jár majd az orosz gazdaságra nézve, és Nyugaton is lesznek járulékos károk. A nagyobb negatív következmények azonban négy olyan forrásból eredhetnek, amelyeket a szankciók nem érintenek. A korábbi válságok azt mutatják, hogy a közvetett hatások gyakran nagyobbak, mint a közvetlen hatások:

1. A kockázatkerülés tartósan növekedhet. Ez a fogyasztókat, a vállalatokat és a piaci szereplőket egyaránt érinti.

2. Ha Oroszország stratégiája sikeres lesz, más autoriter államok is hajlamosabbak lehetnek arra, hogy saját céljaikat a tárgyaláson kívüli  kívül más eszközökkel is érvényesítsék.

3. Ha végül az energiaágazatban exportkorlátozásokat vezetnek be Oroszországgal szemben, vagy ha Oroszország a szankciókra ellenszankciókkal, például az energiahordozók kínálatának korlátozásával reagál, az ársokk a nyersanyagpiacon növelné a stagfláció kockázatát.

4. Az orosz eszközök esetlegesen szükséges leírása, a SWIFT-rendszerből való kizárás miatti esetleges fizetési késedelmek és a pénzügyi szektor szereplői közti kapcsolatok felerősíthetik a gazdaságra gyakorolt negatív hatást egy kockázati forgatókönyv esetén.

A globális helyreállás forgatókönyve gyengült, de még kitart

A válság gazdaságra gyakorolt hatásának irányát viszonylag könnyű megbecsülni; a bizonytalanság az alábbi tényezők mértékében rejlik:

1. Az inflációs ráták magasabbak lesznek-e az eredeti alapforgatókönyvhöz képest. Ennek oka, hogy a nyersanyagárak (energia, fémek, élelmiszerek) az elmúlt napokban tovább emelkedtek. A magas inflációs ráták időszaka most még tovább fog tartani. Ugyanakkor az a várakozás, hogy középtávon (jövőre) az infláció csökkenni fog, továbbra is fennáll.

2. Az ebből eredő vásárlóerő-veszteség az alapforgatókönyvhöz képest alacsonyabb gazdasági növekedést jelent. A gazdaság "fellendülési" szakaszának folytatódására vonatkozó várakozás azonban globális szinten mindaddig fennáll, amíg nem következik be nyersanyagár-sokk. A szolgáltatási szektorban a magánfogyasztás és a ledolgozott munkaórák száma még mindig jóval a járvány előtti trend alatt van. Európában azonban megnőtt a recesszió kockázata.

3. A központi bankok nehezen tudnak kilépni az ultra-expanzív monetáris politikai irányvonalból. A központi bankok már szembesültek az infláció elleni küzdelem és a stabilitás közötti ellentmondásos célokkal a gazdasági, pénzügyi és államháztartás-finanszírozási területeken. A meglepően magas inflációs ráták miatt fokozódhatnak az áthárítási hatások (a vállalatok átháríthatják a költségeket), valamint a növekvő inflációs várakozások. A jegybankok az ukrán válság kitöréséig a kamatemelési ciklus vártnál korábbi megkezdésére és gyorsabb ütemére utaló jelzésekkel reagáltak, azonban a fenti dilemmát felerősítette a geopolitikai válság. Az irányadó kamatlábak emelése továbbra is valószínű, de csökkent a gazdaság dinamikáját jelentősen hátráltató kamatszintek elérésének kockázata.

Röviden tehát, a globális kilábalás forgatókönyve gyengült, de még mindig tartható

Először is, amíg a nyersanyagár-sokk okozta recesszió elkerülhető, a kockázatos eszközök kilátásai általában véve pozitívak maradnak. Másodszor, a meglévő trendek megerősödnek.

A geopolitika, a deglobalizáció és a stagflációs kockázat nyomást gyakorolnak az értékelésekre (P/E), mivel a kockázati prémiumok emelkednek/emelkedtek. Ugyanakkor a zöld energia térnyerésének és a magasabb beruházási ráták témái támogatóan hatnak a hosszú távú növekedési kilátásokra.

A bécsi Erste Asset Management által készített eredeti (angol nyelvű) cikket ide kattintva érhetik el.

A cikk első alkalommal az Erste Asset Management oldalán jelent meg 2022.03.01-én.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: GettyImages