400
Történelmi mélypontot ért el a magyar fizetőeszköz: egy euró 400 forintba került. A magyar fizetőeszköz 2009 februárjában lépte át a 300-as lélektani határt, majd 2011 novemberéig ez alatt is maradt. A forint 2013 vége óta gyengült tartósan a 300-as euróárfolyamnál rosszabb tartományba, ám 2018 elejéig nem ment a 310-es sáv fölé. Az év második felétől azonban már a 320 forintnál drágább euró lett a megszokott, míg újabb egy év kellett a 330-as határ eléréséhez. A koronavírus-járvány aztán a 360-as magasságba repítette az árfolyamot, ahonnan a tavaly nyári sikeres jegybanki szigorításokat követően ment 350 alá. A piac ezt követően viszont nagyobb szigorítást várt, így ismét visszatért a 360 alatti árfolyam – innen pedig az orosz támadás megindítását követően zuhant a forint előbb a 370-es szint közelébe, majd érte el a 380-as értéket múlt csütörtökön, pénteken pedig már a 390 se volt messze.
A háború kitörése óta a magyar fizetőeszköz nagyjából a térségi valutákkal mozgott együtt, kivételt a pénteki és a hétfői zuhanás jelentett.
Az Erste elemzői délelőtti kommentárjukban azt írták: a piac szeme most az MNB-re szegeződik. A jegybank kedden tartja kamatdöntő ülését, amitől az elemzők azt várják, hogy a monetáris tanács átalakíthatja az eszköztárat, hogy nagyobb mozgásteret biztosítson magának az effektív kamatemelések terén. A piaci szereplők egy része pedig az effektív alapkamat – az egyhetes betét – már 6-6,1 százalékos betéti rátát vár a csütörtöki döntést követően.
Az elemzők úgy vélték: a 400 forintot közelítő euró-forint árfolyam igencsak túlzónak tűnik a magyar gazdaságot érintő potenciális sokkok és a gazdaság állapotának tekintetében.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: GettyImages