A védelmi ipar nem profitál az orosz-ukrán háborúból
A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jelentése szerint tavaly 0,7 százalékkal nőtt a katonai kiadás a világban, összességében átlépve 2 ezer milliárd dollárt (ez nagyjából a magyar GDP több mint a tízszerese). A CNN szerint az összeg várhatóan az idén jelentősen növekedni fog, hiszen az USA költségvetése a védelmi kiadások 4,7 százalékos emelését tartalmazza, miközben a NATO tagországok is növelik katonai kiadásokat, egyre többen szorgalmazva, hogy a 2 százalékos kiadási arány ne cél, hanem minimum-követelmény legyen. A védelmi ágazatot segítik az Ukrajnát támogató vállalások is, mint péládul, hogy Joe Biden amerikai elnök 3,4 milliárd dolláros kötelezettségvállalást tett Ukrajna megsegítésére az Oroszország elleni harcban.
Az első negyedéves üzleti jelentésekből azonban az derül ki, hogy a fegyver- és repülőgyártók számára kiesést jelentett az európai háború – aminek a legfőbb oka, hogy elveszítették egyik legnagyobb megrendelőjüket, Oroszországot. Februárban, amikor Oroszország megindította a támadást Ukrajna ellen, jelentősen növekedtek védelmi szektor cégeinek részvényárai, ám azóta visszaestek. A Raytheon (RTN), a Lockheed Martin (LMT), a Boeing (BA), a General Dynamics (GD) és a Northrop Grumman (NOC) cégeket nyomon követő iShares U.S. Aerospace & Defense ETF (ITA) index közel 10 százalékkal nőtt február vége és március eleje között, ám áprilisban mintegy 6,5 százalékot esett.
A befektetők nem mindig veszik figyelembe, mennyire lassú az a folyamat, amíg egy kongresszusi döntést követően a pénz megérkezik a költségvetésből a vállalatokhoz. Ez egy időigényes, hosszú folyamat. „Azok a befektetők, akik az ukrán háború miatt gyors, az első negyedévben látható bevételnövekedést vártak a védelmi cégeknél, valószínűleg nagyon meglepődnek majd” – irta a Bank of America.
A Raytheon Technologies például a múlt héten 750 millió dollárral csökkentette bevételi várakozásait az orosz szankciók miatt – ezek bevezetése előtt a társaság árbevételének 1,5 százalékát, 900 millió dollárt adta Oroszország. A cég vezérigazgatója, Greg Hayes szerint az ukrajnai háború nyomán a megrendelések ugrásszerűen növekednek, ám ettől bevétel az idén nem várható. A Raytheon Stinger és Javelin rakétáinak, az Oroszországgal szembeni ellenállás kulcsfontosságú fegyvereinek gyártása az ellátási lánc és technológiai problémák miatt leállt – mondta a vezérigazgató. A társaság csak 2023-ban vagy 2024-ben tudja pótolni a rakétakészletet.
A társaságot a konfliktus okozta fémhiány is sújtja. Titánszivacsot, öntvényeket és kovácsolt anyagokat keresnek, amelyeket repülőgép-alkatrészekhez használnak, miután megszakították kapcsolatukat orosz beszállítójukkal – mondta Hayes.
Az ellátási lánc akadozása a legtöbb védelmi vállalatnak problémát okoz – mondta Bert Subin, a Stifel Financial tőkekutatási részlegének alelnöke a CNN-nek. Acélt, alumíniumot és nikkelt nehéz beszerezni, s a kínai Covid-zárlatok valószínűleg tovább súlyosbítják a problémát, hiszen késleltek a szállítmányok indulását Sanghajból, a világ legnagyobb tengeri kikötőjéből.
A Lockheed Martin kénytelen volt bejelenteni, hogy az ellátási problémák miatt az eladások 8 százalékkal esnek – és bár tárgyalásokat folytatnak a Pentagonnal a fegyvergyártás növeléséről, a termelést még nem emelték. Jay Malave pénzügyi igazgató pedig a negyedéves eredmények közlésekor azt hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború miatti termelés-növekedésnek nem lesz közvetlen hatása az eredményekre.
A Bank of America elemzése szerint a védelmi ipar jó választás lehet azok számára, akik hosszú távon gondolkodnak, ám a szektor nem lesz nyerő azoknak, akik gyors nyereségre várnak. Az elmúlt két évtized legtöbb nagy katonai konfliktusa ugyanis kétségtelenül a védelmi készletek kezdeti megugrásához vezetett – ideértve Oroszország 2014-es Krím invázióját és a 2001-es szeptember 11-i merényleteket is –, de ezek a fellángolások kérészéletűnek bizonyultak, ahogy a szélesebb körű hatásoktól való kezdeti félelem alábbhagyott.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Getty Images