Monetáris politika a poszt-covid árnyékában

Az elmúlt két év coviddal teli időszaka az gondolom mindenkinek nyomott hagyott az emlékezetében. Amikor már azt gondoltuk, hogy végre egy problémáktól mentes időszak jön, az ún „covid” az infláció lett és az infláció elleni küzdelem. A megoldás egyszerűnek tűnik, kamatot kell emelni és az infláció csökkeni fog. 

Első ránézésre nem tűnik túlságosan bonyolultnak, pedig rettenetesen az. Leginkább egy egyszerű példával tudnál összehasonlítani: vegyük példának a kerékpározást, tekerjünk le 20 km-t biciklivel átlag 15 km/óra sebességgel. Ez edzettségi állapottól függ, de azért teljesíthető feladat. Viszont ha ugyanezt a távot például a Kékestető beiktatásával kell megtenni, 10 km felfelé és 10 km lefelé, és így is szeretnénk teljesíteni a 15 km/órás átlagsebeséget, az már több mint kihívás.  

Eddig felfelé tekertünk, most viszont jön a lejtő. Az idei évben a jegybanknak fékezni kell az inflációt, hűteni a gazdaságot. 

A tisztánlátás kedvéért érdemes néhány gondolatot ejteni a fiskális politikáról, vagyis a kormányzati gazdaságpolitikai döntéseiről is. A kormányzatok döntik el, hogy az adóforintokat hogyan költik el közszolgáltatásokra, a gazdaság támogatására. Eddig azt láttuk, hogy van egy természetes kölcsönhatás a két politika között, eltérő eszközökkel ugyan, de mindkét politikai irány a stabilitáson, a gazdasági fellendülésen dolgozik.  

Az elmúlt két évben a covid miatt egymást erősítették, mondhatjuk egy hajóban eveztek, az idei évben ez a hajó megbillent a szokatlanul magas infláció miatt, ezért a jegybanknak 180 fokos változtatást kellett alkalmaznia a kamatpolitikában. Az MNB előrejelzése szerint 7,5 -9,8% közötti sávban fog mozogni 2022-ben, a pénztárcánkon viszont sokkal magasabbnak érezzük a mértékét, különösen a mindennapi vásárlások, az alapvető élelmiszerek drágulása miatt. 

Az elmúlt hónapokban érdekes kép alakult ki, mint az autóvezetésnél, hogy mintha egyszerre nyomnánk a gázt (fiskális politika) és a féket is (monetáris politika), a kézifék pedig az orosz-ukrán konfliktus. A korábbi út döcögős lett, viszont azon kell maradnunk, biztonságban, a megváltozott piaci körülményekre pedig határozottan kell válaszolnia mind a monetáris, mind a fiskális politika irányítóinak egyaránt.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: GettyImages