Az idei Nobel-békedíjat nem más kapja mint...?

A fegyvergyártók mint a demokrácia, a szabadság és az emberi jogok megmentői?

Úgy tűnik, hogy az ukrajnai orosz invázió miatt néhányan átgondolták álláspontjukat. Hirtelen a megszorító programokat fegyverkezési programokra cserélték, és a fegyvergyártókat a nyugati demokráciák védelmezőiként üdvözölték. Egyes befektetési társaságok újra felvették a fegyvergyártókat fenntartható alapjaikba, elfelejtve, hogy a fegyvergyártók nem csak tiszta demokráciákba szállítanak. A fegyverarzenál, ami eredetileg biztosítékként szolgál, előbb utóbb arra csábítja a tulajdonosokat,  hogy használják őket - amíg vannak... Nem minden alkotmány olyan elegáns, mint az osztrák, amely elegendő számú biztosítékot tartalmaz ahhoz, hogy megvédje a lakosságot az egyének zsarnoki előretörésétől.

Képzeld el, hogy háború van, és senki sem tudhat róla.

A vállalatok elemzése során például a vállalatirányítás értékeléséhez használt fenntarthatósági kritériumok már évek óta minősítették az orosz hatalmi struktúrából fakadó kockázatokat. A demokráciákban nem véletlenül van a hivatali ciklusoknak felső határa, és nem véletlenül különül el a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalom. Ellenkező esetben a hatalomban töltött évek után túl nagy lesz a kísértés, hogy olyan igen-emberekkel vegyék körül magukat, akiknek sem bátorságuk, sem képességük nincs arra, hogy kritikusan szembe nézzenek a hatalmon lévő államfővel. Úgy tűnik, ez is hozzájárult ahhoz a katasztrofálisan rossz döntéshez, hogy háborút indítsunk Európában, nem is beszélve az empátia teljes hiányáról az emberi megélhetés elpusztításában. Ha a katonai "különleges műveletet" az orosz nép nevében hajtják végre, akkor meg kell kérdezni, hogy miért kriminalizálták a beszámolókat erről a brutális háborúról.

A béka túl későn ébred a főzőedényben

A béka boldog volt a fazékban lassan melegedő vízben, egészen addig, amíg a víz el nem kezdett forrni, és a béka már túl későn tudott kiszabadulni. A megfőtt béka szindróma? Többféleképpen is emlékeztet bennünket a jelenlegi problémákra. Egyrészt a fosszilis nyersanyagoktól való függőségünkre és az éghajlatváltozásra gyakorolt hatásokra; másrészt az Oroszországtól való függőségünkre és arra, hogy a gázszámla kifizetésével hogyan finanszírozzuk az orosz katonai komplexumot. Lehet, hogy mégsem kellene levennünk a német atomreaktort a hálózatról? Mit szól ehhez az európai szabályozó hatóság?

Európai szabályozási keretek - a szabad piacgazdaság ellensége?

A fenntartható befektetések jelentősége kicsi volt a világban, aztán az Európai Bizottság elkezdte kiadni a fenntartható befektetésekre vonatkozó rendeleteket és meghatározásokat arról, hogy a fenntartható befektetéseknek milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Bár egyetlen befektetőt sem kényszerítenek fenntartható befektetésre, az említett szabályozás miatt jelentős a felháborodás. A szabad piacgazdaságból a nem hatékony központi tervgazdaságba való visszafejlődés a legfőbb aggodalom. Érdekes módon a múltban ezek az aggodalmak nem váltak valóra, amikor a piacot uraló indexszolgáltatók demokratikus legitimáció nélkül, a semmiből alkották meg az indexek összetételének vagy az ágazatok meghatározásának kritériumait. Aggodalomra semmi ok: a befektetők továbbra is befektethetnek a taxonómia hatáskörén kívül, de az említett befektetéseket nehezebb lesz zöldre mosni.

Vitatott kérdések az európai rendszertanban

Az atomenergia és a fegyverek jelentik a legnagyobb vitás kérdéseket a fenntartható beruházások szabványosított kritériumainak meghatározására irányuló társadalmi és ökológiai európai iránymutatás meghatározásakor. Az atomenergiát például sok politikai nyomás és küzdelem után (bizonyos feltételek mellett) zöldnek minősítették. Ez azt jelenti, hogy a taxonómiai rendelet szerinti fenntartható alap befektethet olyan közüzemi vállalatokba is, amelyek atomenergiát termelnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az atomenergiát jó okkal elutasító (külön blogbejegyzésekben tárgyalt) befektetőnek ebbe kell befektetnie. A felelős (responsible) alapjaink tulajdonosai például biztosak lehetnek abban, hogy azok továbbra is kizárják az atomenergiát.

A társadalmi megfelelője, a társadalmi kritériumokra vonatkozó taxonómia még csak a fejlesztési fázisban van, és még nem került elfogadásra. Ha a fegyveripar az ukrajnai konfliktus miatt új szerepet kapna, és az európai besorolás alapján szociális szempontból befektethetővé válna, az nem változtatná meg az Erste AM ESG-felfogását. Továbbra is kizárjuk a tiltott fegyvereket, amelyeket a médiajelentések szerint sajnos Ukrajnában alkalmaznak, az Erste AM valamennyi befektetési alapjából.

Ki kapja a Nobel-békedíjat?

Christian Lindner szövetségi pénzügyminiszter az ukrajnai háborúra reagálva a megújuló energiákra a "szabadság energiái" tömör kifejezést alkotta meg. Azok az országok, amelyek hozzáadott értékük nagy részét a fosszilis nyersanyagok értékesítéséből állítják elő, nagy valószínűséggel autokratikus vezetés alatt állnak. A fosszilis nyersanyagok nemcsak a környezetünket pusztítják, hanem termelésük nem demokratikus struktúrákat is elősegít. Míg az atomerőművek melléktermékként plutóniumot termelnek, amelyet viszont atombombákban lehet felhasználni, addig a megújuló energiaforrások hozzájárulnak az éghajlatvédelemhez és az autokratáktól való függetlenséghez. Ezért a kérdés, hogy ki kapja a 2022-es Nobel-békedíjat, valójában csak formalitás.

Fordította: Kubicsek Réka

A cikk első alkalommal az Erste Asset Management oldalán jelent meg 2022.05.03-án.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.

Címlapkép: GettyImages