Tovább folytatódik a monetáris szigor
Nem lassított a kamatemelések ütemén a jegybank ebben a hónapban, ami a magas és még egy jó ideig tovább emelkedő inflációt, a volatilis forintárfolyamot és a vezető jegybankoktól várt további kamatemeléseket figyelembe véve nem nevezhető meglepetésnek. A 100 bázispontos kamatemelő lépés összhangban volt az általunk várttal, illetve a piaci konszenzussal.
Mind a jegybanki közlemény, mind az alelnöki sajtótájékoztató a kamatemelési ciklus határozott folytatását helyezte kilátásba. A hangvétel szigorú maradt, a kommunikáció központjában továbbra is az inflációs kockázatok álltak. A jegybank szerint az inflációs cél elérése szempontjából kulcsfontosságú a másodkörös hatások kivédése és az inflációs várakozások horgonyzása. Emiatt a szigorúbb monetáris kondíciók hosszabb ideig történő fenntartása indokolt. A jegybanki „forward guidance” változatlan maradt: A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.”
A kamatemelés mellett egyéb újdonságokat is hozott a mai ülés: a bankrendszer likviditást érintő intézkedések, eszközök kerülnek bevezetésre. Ahogyan a közlemény írja: „A monetáris transzmisszió további erősítése érdekében a Monetáris Tanács három intézkedés bevezetéséről döntött, amelyek ősztől kezdődően a bankközi likviditás szűkítésével támogatják, hogy turbulens pénzpiaci környezetben is a jegybanki irányultsággal összhangban alakuljanak a rövid pénzpiaci kamatszintek.” Egyrészt sor kerül a kötelező tartalékráta emelésére, a mérték 1 százalékról 5 százalékra változik. Másrészt pedig rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók lesznek, valamint egy hosszabb futamidejű betéti eszközt is elindít a jegybank, hogy a bankrendszerben lévő többletlikviditást a jelenleginél hosszabb futamidőn sterilizálják. Az eszközök kamatozása az alapkamathoz kötött. Kérdésre válaszolva az alelnök elmondta, hogy a lépések eredményeképpen a jelenlegi többletlikviditás mintegy fele lenne kivonható a rendszerből.
Véleményünk szerint a fenti likviditásszűkítő eszközök bevezetése igen erőteljes szigorító lépésnek számít, ami az egyre magasabb kamatokkal párosulva releváns forinterősödéshez kellene, hogy vezessen. Rövid távon azonban a jelentősebb felértékelődés gátját képezik a rekordmagas tőzsdei energiaárak, melyek a külkereskedelmi mérleg, illetve a folyó fizetési mérleg hiányának növekedéséhez vezetve gyengítik a forintot. Amennyiben az EU-nak sikerül a mostani komoly energiakrízist közösen kezelni, és az energiaárakat kedvezőbb irányba befolyásoló intézkedéseket hozni, illetve szeptemberben előrehaladás következik be az EU-val való tárgyalásaink ügyében, a negyedik negyedév akár meglepően gyors forinterősödést is hozhat.