Meglepő lépés az MNB-től
Az MNB kommunikációja szerint a kamatemelési ciklus lezárása mellett szóló legfontosabb érvek a pozitívvá váló előretekintő reálhozam, a szimmetrikussá váló inflációs kilátások, az Unióval való megállapodás esélyeinek javulása és a monetáris transzmisszió hatékonyságának várt növekedése. A tanács megítélése szerint a kamatkondíciók mostanra kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A kamatemelések lezárása ellenére azonban a monetáris szigorítás folytatódik, csak nem a további kamatemelésekkel. Miközben ugyanis a kamatszint tartósan magas marad, október 1-ével elindulnak a már augusztusban bejelentett új lépések, illetve eszközök – a kötelező tartalékráta emelése, a jegybanki diszkontkötvény, illetve a hosszabb futamidejű jegybanki betét - melyekkel az MNB a bankszektor likviditásának szűkítésén keresztül igyekszik fokozni a monetáris transzmisszió hatékonyságát.
A jegybank várakozásai szerint az egyhetes betéti eszköz állománya kevesebb, mint felére csökkenhet, a kötelező tartalékráta emelése pedig közel 2700 milliárd forintos többletlikviditást köthet le. A közlemény új előretekintő iránymutatása szerint a likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül az MNB fókuszpontjába, aminek érdekében a jegybank a jövőben újabb intézkedésekről is dönthet.
Negyedév végi ülés lévén közzétette új előrejelzéseit is a jegybank, a már megszokott sávos formátumban. A GDP 2022-ben 3-4 százalékkal, 2023-ban 0,5-1,5 százalékkal, 2024-ben pedig 3,5-4,5 százalékkal bővülhet. Az infláció 2022-ben 13,5-14,5 százalék, 2023-ban 11,5-14% között lesz. A fogyasztói árindex 2024 első felében térhet vissza a jegybanki toleranciasávba.
A kamatemelési ciklus gyors lezárása mindenképpen meglepő volt, a mi várakozásunk az volt, hogy a negyedik negyedév folyamán fokozatosan teszi ezt majd meg a jegybank a korábban megszokott 100 bázispontos egyszeri lépések fokozatos csökkentésével. Az egylépéses gyors lezárás arra utal, hogy az MNB szemmel láthatóan bízik abban, hogy az új likviditáscsökkentő eszközök sikeresek lesznek, és olyan mértékben szűkítik a bankközi forintlikviditást, ami a kamatok minden részpiacon történő alkalmazkodása mellett a forint erősebb szinten történő stabilizálódását is meghozhatja. A forint árfolyamára azonban a kamatok, illetve a kamatkülönbözet szintje mellett továbbra is döntő hatással van a folyó fizetési mérleg magas energiaszámlának köszönhető romlása, illetve az EU források kapcsán a forrásvesztés továbbra is fennálló lehetősége. Bár az azonnali piaci reakciók mérsékeltek voltak, a forintárfolyam erős volatilitása az elkövetkező időszakban is fennmaradhat, miközben a rövid oldali kamatok az alapkamat szintje körül stabilizálódhatnak.