A Magyar Nemzeti Bank alapkamata 13 százalékon tetőzik, de még csak lecsengőben lehet az infláció

A vártnál nagyobbat emelt, de a ciklus végére ért a hazai jegybank. 125 bázispontos kamatemelést jelentett be az MNB Monetáris Tanácsa. Ezzel 11,75 százalékról 13 százalékra emelkedett az alapkamat. A kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, így kommentált Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. „Lezárták a tavaly nyár óta, 16 hónapja tartó kamatemelési ciklust. ,A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Indulnak október 1-től a likviditást kivonó intézkedések. Ezeknek az a célja, hogy a 10 ezer milliárd forintos bankközi likviditástöbblet kivonásával elérje azt, hogy a kamatok és a hozamok minden szinte az alapkamathoz igazodjanak és nőjön a monetáris transzmisszió hatékonysága. Ez jó lehet arra is, hogy a forint árfolyamát stabilizálja, esetleg erősebb szinteken” – így értékelt Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője.

A kereskedelmi bankok számára előírt kötelező tartalékrátát 5 százalékra emelték október 1-től. Ettől azt várják, hogy ez önmagában 2700 milliárd forint likviditást köthet le, a kivonni kívánt 10 ezer milliárd forintból. A kötelező tartalékrátának napi szinten kell megfelelniük a kereskedelmi bankoknak, nemcsak átlagban. Ez azt is jelenti, hogy jelentős pénzösszeg maradhat a jegybanki betétszámlákon.   

Egyéb eszközként a diszkontkötvény is előterébe kerülhet az infláció leszorítása érdekében, ez alapvetően a külföldiek kezén lévő kötvények kiszívását célozza a piacról.  A jövő év elején lassulhat az infláció. A jegybank várakozása szerint a jövő év elejétől a külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása megjelenhet a hazai inflációban, az árdinamika lassú fordulatát okozva. Az inflációs jelentés alapján az idei évben 13,5-14,5 százalékos, jövőre 11,5-14,0 százalékos lehet az infláció, majd 2024 első felében érheti el a jegybanki célsávot, a 2-4 százalék közötti ütemet. A gazdasági növekedés idén 3-4 százalékos, jövőre 0,5-1,5 százalékos, 2024-ben 3,5-4,5 százalékos lehet a jegybank várakozásai szerint.

„Nem véletlen, hogy ennyire óvatos, sávos várakozásokat közöl a Magyar Nemzeti Bank, mert egy rendkívül bizonytalan energiapiaci helyzetben mozog most a magyar gazdaság. A jegybank jelentős lassulást vár az inflációban, ezért is valószínű, hogy a magas alapkamatszint miatt jövőre újra visszatérhetnek a magyar pénzpiacra a pozitív reálkamatok. Jövőre ugyanakkor egy rövid ideig akár recesszió is lehet” – értékelt Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője  

A beszélgetésben szóba került még, hogy:

• Milyen hatások lehetnek az energiapiaci hullámzásnak a magyar inflációs és növekedési folyamatokra

• Elhozhatja-e a gazdasági visszaesés a magas infláció végét

• Milyen erőfeszítéseket kell tennie a stagflációs környezetben a jegybanknak ahhoz, hogy legalább tartani tudja az euró-forint jelenlegi árfolyamszintjét

Nyeste Orsolyát, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjét Nagy Károly kérdezte a Reggeli Monitorban.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.