Maradt az alapkamat 13 százalékon

Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatója a külső kockázati faktorok közül az orosz-ukrán háborút, az európai energiaválságot, illetve a vezető jegybankok szigorítási ciklusnak folytatását emelte ki. Belső kockázati tényezőnek számít a deficites folyó fizetési mérleg, valamint az Európai Uniós megállapodás hiánya.

A mai kamatdöntés talán legfontosabb üzenete az volt, hogy az október közepén bevezetett addicionális kamatfelár fokozatos mérséklésére csak akkor kerülhet sor, ha a kockázati megítélésben jelentős javulás következik be. A piaci stabilitás megőrzése a gyorsan változó kockázati környezetben elengedhetetlen az árstabilitás eléréséhez.

A jegybank tovább szeretné erősíteni a monetáris transzmissziós mechanizmust a swappiaci anomáliák mérséklésével.

A 18 százalékos kamatozású egynapos jegybanki betéti tenderek és 17 százalékos kamatozású egynapos swaptenderek folytatódnak, emellett az MNB kötelezettségvállalása a devizalikviditás közvetlen biztosítására az energiaimport kifizetése céljából csökkentheti a nyomást a devizapiacon. A jegybank közleménye hozzátette, hogy a hazai energiafogyasztás csökkenése és az energiaárak esése lehetővé teszi az egyensúly fenntartását a devizapiacokon úgy, hogy a korábban gondoltnál kevesebb devizalikviditást kell biztosítani. Az alacsonyabb energiaárak és az alacsonyabb fogyasztás segíti a fizetési mérleg egyenlegének javulását is, ami önmagában csökkenti a forint sérülékenységét.

A mai monetáris ülés nem hozott újdonságokat. A kamat-előrejelzéseink változatlanok maradtak: a rövid lejáratú kamatok várhatóan legalább az év végéig a mostani igen magas szinteken maradnak. A kockázati megítélés javulását az akkorra vélhetően érzékelhetőbbé váló inflációs fordulat, valamint az év végére várt pozitív fejlemények az uniós tárgyalások kapcsán hozhatják el.