Letaszítja a Google-t a trónjáról a ChatGPT?

Az OpenAI ChatGPT elnevezésű chatbotjának a feltűnésével hirtelen óriási figyelem irányult a mesterséges intelligencia által vezérelt keresőmotorokra. A Microsoft február elején jelentette be, hogy 10 milliárd dollárral növeli az említett chatbot fejlesztésére fordított pénzt, hogy azt beépítse saját, Bing keresőmotorjába. Az új lendületet kapott keresőmotor háborúnak három lehetséges kimenetelét vizsgáltuk meg. Habár egy Bing-OpenAI győzelem sokat hozna a Microsoft konyhájára, és tönkretenné a Google-t, ezt egyelőre kevésbé tartjuk valószínűnek.

A piacnak hosszú ideje egy koronázatlan királya létezik: a Google. A keresőmotort, amely nagyjából az internetes keresések 92%-át bonyolította le az utóbbi 12 évben, naponta körülbelül 3,5 milliárd alkalommal veszik igénybe a felhasználók. A Google Search első prototípusa 1995-ben készült, míg „szolgálatba” 1997-ban állították, azóta pedig a Google és az Alphabet anyavállalat fő bevételi forrásaként szolgál.

1. ábra: forrás: Statcounter, Erste

A Microsoft befektetése azonban fenyegetést jelenthet az egyeduralkodó hatalmának megdöntésére. A következő néhány bekezdésben azon elmélkedünk, hogy mi történhet a keresőmotor piacon, és az milyen hatással lehet a Google (Alphabet) és a Microsoft teljesítményére, valamint a részvényárfolyamokra.

Alapfeltevésünk szerint nagyjából három szcenárió következhet be. Abból indulunk ki, hogy ha egy keresőmotor egyértelmű fölénnyel rendelkezik a piacon, akkor az tulajdonképpen teljes mértékben képes uralni azt, mint ahogyan a Google példája is jól mutatja, a Yahoo korábbi „legyőzésével”. (1) Nem történik semmi, azaz a Google megtartja a körülbelül 92-93%-os részesedését. (2) A ChatGPT-vel felturbózott Bing hatékonysága és népszerűsége nagyjából megegyezik a Google-ével, így a két keresőmotor lefedi a piac nagyjából 95%-át, fele-fele arányban megosztozva azon. Ez 47,5%-os részesedést jelentene fejenként. (3) A Google lemarad és elveszti a „háborút” a Microsoft ellen, és a két szereplő lényegében pozíciót vált, a Bingen fog történni a keresések 92%-a, míg a Google-nek mindösszesen 3% marad.

1. eset: Nem történik semmi

Ebben az esetben a Google megtartja vezető pozícióját a piacon, míg a Bing (Microsoft) csak a futottak még kategóriában fog kullogni. Az utóbbi három évben az Alphabet bevételének szinte mindig pontosan 57%-át tették ki a Google keresőből származó bevételek, az azt megelőző időszakban pedig még magasabb volt ez az arányszám. A cégnek tulajdonképpen ez a szegmense az, amelyik valóban nyereséget tud termelni (a YouTube reklámbevételeit és egyéb reklámfelületeit leszámítva), ugyanis a Cloud és az Other Bets üzletágak jelenleg veszteségesen működnek. Az egyes szcenárióban a Google továbbra is egy stabil bevételi forrás marad, és ebben az esetben a részvény valós értéke nem változik lényegesen.

2. eset: Megosztott hatalom

Ebben az esetben a Bing keresője ugyan fel tudna érni a Google mellé, de annyira nem lenne kiemelkedő, hogy mindenkit átcsábítson az addig hőn szeretett keresőmotorjától. A Google részesedése 92%-ról 47,5%-ra esne, azaz körülbelül az eddig innen származó árbevétel 52%-ára. Abból kiindulva, hogy a Google Search adja a Google bevételének 57%-át, akkor az összbevétel körülbelül 27%-kal fog visszaesni. A költségekkel nem egyszerű kalkulálni, azonban azzal a naiv feltevéssel élünk, hogy a keresőmotorra való ráfordítás a forgalomtól csak nagyon kismértékben függ, azaz jelen esetben nem függ a Google esetében.

Így viszont, ha a 2022-es évet vesszük alapul, akkor a 283 milliárd dollár bevétel körülbelül 207 milliárd dollárra esik vissza. Tavaly a cég teljes költsége 208 milliárd dollárt tett ki, azaz költségcsökkentés nélkül veszteségessé válna a cég, ami komoly értékcsökkenést jelentene.

A másik feltételezésünk, hogy a Google elvesztett kb. 76 milliárd dollár bevételét a Microsoft „nyerné” meg. Ha tartjuk az eddigi szabályunkat, miszerint ez nem vonz magával jelentősebb többletköltséget, úgy a 2022-es 204 milliárdos bevétel 280 milliárd dollárra duzzadna, az adózott eredmény pedig körülbelül a többletbevétel 80%-ával nőne (20%-os effektív adókulccsal számolva), 69 milliárd dollárról kb. 130 milliárd dollárra. Az EPS pedig ugyanígy kb. 17,3 dollár lett volna a 2022-es naptári évben (a 9,2 dollár helyett). A Microsoft spot P/E rátája 25-ös érték környékén mozgott a tavalyi év utolsó negyedévében (mielőtt még igazán összefonódtak volna az OpenAI-jal), ami nyilván tükrözte az OpenAI nyújtotta potenciált is, hiszen a Microsoft 2019-ben már 1 milliárd dollárral beszállt az OpenAI-ba, s ezért cserébe a Microsoft lett az OpenAI felhőszolgáltatásainak kizárólagos forgalmazója. Így valószínűleg az értékeltsége is csökkenne a Microsoftnak, talán a mostani és az Alphabet részvények 16-os értéke közé, ami 280 és 430 dollár közötti részvény értéket jelentene.

3. eset: Bing, mint az új király

Az új Bing teljes mértékben letarolja a piacot, és 90% feletti részesedésre tenne szert az internetes keresések mennyiségében, míg a Google leesne 3%-ra.

Kezdjük ismét az Alphabettel. Ebben az esetben a cég lényegében teljes egészben elveszítené a Google keresésekből származó bevételét. Az összbevétel 156 milliárd dollárral 127 milliárdra esne vissza „ceteris paribus”, és ahogyan az előző esetben, a vállalat működése veszteséges lenne, ráadásul így eléggé masszívan. Nyilván feltételezve azt is, hogy a költségbázist a visszaesés ellenére sem tudja számottevően csökkenteni.

A Microsoft azonban szárnyalhatna, hiszen bevétele 156 milliárd dollárral növekedhet meg, amivel adózott eredménye 69 milliárd dollárról körülbelül 194 milliárd dollárra ugrana. Ez részvényenként kb. 25,8 dollár lenne, ami a 16-25-ös P/E rátával kalkulálva 410-645 dolláros fair részvényértéket jelentene.

Realitás

Természetesen nem vagyunk jósok, és nem tudjuk sem azt, hogy mennyire lesz sikeres az OpenAI és a Microsoft együttműködése, ahogyan azt sem, hogy az internetezők hogyan fogadják az új keresőmotort. Ami egészen biztos, hogy a Google jelenlegi keresője nagyon jól működik, nagyon sikeres, és óriási előnye van a piacon.

Mindemellett a Google is fejleszti a ChatGPT-hez hasonló chatbotját, a Bardot, amit nemrég be is mutattak egy párizsi konferencián, ahol azonban leszerepelt. Amikor a James Webb űrteleszkópról kérdezték, helytelen állításokat tett a program. Több szakértő szerint is elkapkodott volt a cég bemutatója, és a pánik jeleit vélték felfedezni a Google hirtelen döntése mögött. Ezt később John Hennessy, az Alphabet elnöke is megerősítette.

Ezzel együtt azonban a ChatGPT esetén sem lehet tökéletesen működő kereső-MI kombóról beszélni. A nagy hype ellenére, az egy nappal később tartott Bing A.I. prezentáción a Microsoft programja sem bizonyult hibátlannak, azonban a válaszok komplexitása és szofisztikált nyelvrendszere miatt ez nem derült ki azonnal. Ugyanakkor azóta azt is tudjuk, hogy a Bing-OpenAI együttes sokszor hazugságokkal traktálja a felhasználót, vagy éppenséggel akár saját témára tér át. S akkor még a fejlesztői titkok kikotyogásáról nem is beszéltünk.

Mindezeket figyelembe véve, a harmadik forgatókönyvnek gyakorlatilag nulla esélyt adunk. A második szcenárió is csak kicsi valószínűségű a jelen pillanatban, hiszen itt nem csak a mesterséges intelligenciák, hanem a keresőmotorok is versenyeznek, abban pedig a Google még mindig fényévekre van a többiektől. Például a kereső algoritmuson túl a nagy titokként kezelt és folyamatosan fejlesztett SERP (Search Engine Result Page) algoritmusa is messze megelőzi a versenytársakét.