Mi okozta az amerikai Silicon Valley Bank csődjét?
A bankcsőd megrázta a pénzügyi piacokat, hiszen sem tavaly, sem tavalyelőtt nem ment csődbe egyetlen bank sem az USA-ban. Az SVB ráadásul nem is kicsi, hiszen TOP20-as banknak számít, vagyis erős közép méretűnek tekinthető. A 2008-2009-es pénzügyi válság óta nem volt példa ekkora bankcsődre. Ugyanakkor az SVB elég speciális üzleti modellel működött, ami végül nagymértékben hozzájárult a csődjéhez. A speciális okok másrészt azt is jelentik, hogy nem valószínű, hogy rendszerszintű jelenséget látunk.
Az SVB földrajzi elhelyezkedéséből is adódóan elsősorban a Szilícium-völgyben található startup vállalatokra koncentrált. Ennek eredményeként elég koncentrált ügyfél állománnyal rendelkeztek, mind eszköz, mind pedig forrás oldalon. A problémák a forrás, vagyis a betéti oldalon kezdődtek. A startup vállalatok a megemelkedett kamatkörnyezetben és a kedvezőtlen gazdasági helyzetben egyre nehezebben tudtak új befektetőket, új forrást találni. Így veszteséges működésüket készpénz (bankbetét) állományukból finanszírozták az elmúlt hónapokban. Ez folyamatos betétkivonást jelentett az SVB számára, hiszen a betétek túlságosan koncentrálva voltak a statup szektor irányába.
A betétkivonásra reagálnia kellett a banknak, mégpedig eszközeladáson keresztül. És itt jön az SVB második sajátossága. A bank mérlegfőösszegének csaknem fele lejáratig tartott (HTM) jelzálogkötvényekből állt, vagyis eszközoldalon hosszú, alacsony fix kamatozású kitettséggel rendelkezett. Ezeket nem kell valós értéken könyvelni, hiszen a bank lejáratig tervezi tartani őket, így ezeken tényleges vesztesége nem keletkezne az emelkedő hozamkörnyezet ellenére sem, „mindössze” alacsony kamatmarzsot jelentene évekig a bank számára, vagyis az eredményt tartaná hosszan nyomás alatt. A bank azonban a betétkivonás hatására értékesíteni kényszerült a HTM portfolió egy részét, így viszont egyszeri nagy veszteséget kellett elkönyvelnie, ami már tőkebevonást tett volna szükségessé a romló tőkehelyzet miatt.
Innen pedig már dőltek a dominók. A problémás tőkehelyzet híre hamar elterjedt, főleg, hogy relatíve szűk körre fókuszált a bank. Az erős betéti koncentráció eredményeként egyes beszámolók szerint a betétek mintegy 40%-át próbálták meg hirtelen kivenni. Ezt pedig a banki működés logikájából adódóan nem tudta teljesíteni a pénzintézet, hiszen a betéteket befekteti, hitelbe kihelyezi, nem pedig egy az egyben likvid eszközként tartja a széfben. Így elkerülhetetlenné vált az állam közbelépése.
A 2008-2009-es helyzethez képest azonban jelentős különbségek láthatók, hiába lehetne a bank mérlegfőösszege alapján első ránézésre párhuzamot húzni. Jelenleg a szisztematikus kockázat sokkal kisebb, mint 2008-ban volt. Az első és talán legfontosabb, hogy elég jól körülhatárolható és számszerűsíthető kockázattal nézünk most szembe. Alapvetően egy kamatkockázatról beszélünk, amit könnyen lehet számszerűsíteni. Ezzel szemben 2008-2009-ben átláthatatlan kockázatok voltak, mivel akkor a kockázat elsődleges forrása a portfolió minősége volt, amit sokkal nehezebb számszerűsíteni, főleg rövid idő alatt. A másik tényező, hogy az SVB mindössze néhány milliárd dollárnyi kötvényt bocsátott ki, így a mérlegen keresztül valószínűleg legfeljebb csak limitált (rendszerszinten nézve elhanyagolható) mértékben mérgezi tovább a bankokat. A fő tovaterjedési csatorna a betétkivonási hullám lehetne, de ez ellen léptek a hatóságok, amikor bejelentették, hogy a 250 ezer dollár fölötti betéteseket is teljesen kártalanítják, ezzel megelőzve a bankrohamot. A harmadik tényező pedig, hogy egy elég speciális bank került nehéz helyzetbe.
A hétvégén a Signature Bankot is bezáratta a felügyelet. Ez egy elsősorban kripto cégekre szakosodott bank, így az SVB-vel látott erős párhuzamok miatt itt is a betétkivonás okozott gondokat.
A különböző állami szereplők (Fed, betétbiztosítási alap) jelenleg a pánik megakadályozásán dolgozik. Egyrészt kommunikációs szinten, amikor azt hangsúlyozzák, hogy nem látnak szisztematikus kockázatokat a bankrendszerben. Másrészt a betétesek teljes kártalanítása is ezt a célt szolgálja. A háttérben pedig a bankok számára könnyítik a likviditáshoz való hozzáférést, hogy az esetleg megnövekvő likviditási igényt könnyen, az eszközök tömeges értékesítése nélkül tudják kezelni. Mindeközben próbálnak vevőt találni az SVB-re, ami Nagy-Britanniában az ottani hatóságoknak már sikerült is, ott az HSBC veszi meg az üzletágat jelképes 1 fontért cserébe. Mintegy mellékhatásként, a turbulens környezetben a Fed a vártnál lassabban emelhet kamatot, sőt a Goldman szerint változatlan szinten maradhat az alapkamat. A lassuló Fed kamatemelés pedig akár még pozitív is lehet a részvénypiac többi szegmense számára.
A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.
Címlapkép: Shutterstock