Alulértékelt olajcégek – magasan ragadó magyar kamatok

„A MOL, az osztrák OMV, a lengyel PKN Orlen, vagy a román Romoil sokkal jobban teljesíthet idén is, mint ahogy azt a befektetők a jelenlegi részvényszintek alapján árazzák. A 2022-es rekordprofitok ugyanakkor nem ismétlődnek meg” – elemezte az olajpiaci helyzetet Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázipari elemzője. Úgy látja, hogy a kilátások nem rosszak, és számításai szerint idén 10-20 százalékos osztalékhozammal foroghatnak a részvények, ami a részvényesek felé a következő 1-2-3 évben fenntartható.

„Közép- és hosszútávon viszont már érzékelhető, hogy alternatív üzleti modellek felé is elmozdulnak az olaj- és gázipari cégek. Az egész kőolaj- és földgázfelhasználásról való leválásnak, az úgynevezett dekarbonizációnak ezek a cégek nagyon fontos hajtóerői lesznek. Nyilván, ezt úgy akarják megtenni, hogy a nyereségességük megmaradjon” – érvelt mellettük Pletser Tamás. Szerinte a hulladékgazdálkodás, zöldenergia-termelés és az e-üzemanyag előállítás (metilalkohol és ammónia) kerülhet új üzleti területként szóba.

Pletser Tamás beszélt arról is az adásban, hogy a Török Áramlat tervezett karbantartása, immár amerikai segítség és alkatrészek nélkül, mekkora feladat lesz majd az orosz üzemeltetőnek, és mit okozhat a magyar gázellátásban.

Kamatot tartó MNB

 „Egy aprócska újdonság volt, ami a mostani üléshez köthető. Az MNB jelezte, hogy az energiaárak nagyon sokat csökkent, és az energiaimporttal foglalkozó cégeknek csökkent a devizaigénye. Ezért a Monetáris Tanács úgy döntött, hogy az energiaimporthoz kapcsolódó euróeladási eszköz március 31-vel kivezeti” – részletezte meglátásait Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője. Várható volt a döntés, hogy a végtelenségig a devizatartalékból nem finanszírozza az energiaimportőr cégek devizaigényét. Azt azért megjegyezte a jegybank, hogy szükség esetén újra segíti így az energiabeszerzést.

Maradt a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékon az egynapos, betéti tenderekre jellemző jegybanki kamat. A kereskedelmi bankok számára 10 százalékra megemelt kötelező tartalékráta értelmezhető monetáris szigorításként. Az MNB ismertette a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentés keretszámait. Az idei évben változatlanul 15-19,5 százalék közötti inflációt várnak, a jövő évi várakozást 2,3-3,4 százalékról 3-5 százalékra emelték, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék közöttit vár az MNB, ekkor érnénk el az inflációs célt. A gazdasági növekedés idén 0-1,5 százalék közötti, jövőre 3,5-4,5 százalékos, 2025-ben 3-4 százalékos lehet, itt nem volt változás.  

A beszélgetésben szóba került még:

• Valós-e a második félévben a kamatcsökkentési esély az MNB részéről?
• Mennyire számít most gyengének a forint?
• Európa milyen mértékben van még kiszolgáltatva az orosz földgázszállításoknak?

A műsor első felében Pletser Tamást, az Erste olaj és gázipari elemzőjét, a második felében pedig Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét Nagy Károly kérdezte.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.