Így változik az extraprofitadó jövőre

A bankok esetében jövőre is a 2022-es módosított adózás előtti eredmény alapján kell meghatározni az adót. A kiszámítás módja megegyezik a 2023. második félévétől alkalmazandó számítási móddal (20 milliárd forintig 13%, azon felül 30%). Az adó csökkenthető azon állampapírok értékének 10 százalékával, amelyek a 2023 első négy hónapjának átlagos értéke felett vannak. A csökkentés maximuma a fent kiszámított összes rendkívüli adó fele lehet.

A bányajáradék 49%-ról 42%-ra csökken az 1998 előtt megkezdett szénhidrogén-kitermelésre vonatkozóan, más esetekben pedig visszaáll a 2022 előtti szintre. Ez azt jelenti, hogy 2024-ben megfeleződik a bányajáradék.

A gyógyszergyártók adója felére csökken. 150 milliárd forint árbevételig 3 milliárd forintról 1,75 milliárd forintra, 150 milliárd forint felett pedig 8 százalékról 4 százalékra csökken az adókulcs 2024-ben.

A távközlési cégek esetében az adó 2024-ben is ugyanannyi lesz, mint 2023-ban.

Az energetikai extra adó változatlan marad, 10 százalék lesz.

A kormányrendelet 2025. január 1-jével hatályát veszti, ami azt sugallhatja számunkra, hogy 2025-től eltörlik az extraprofitadókat.

Az OTP esetében 2024-re 20 milliárd forint körül mozog a különadó, de 10 milliárd forintra csökkenthető, ha az OTP 100 milliárd forinttal több államkötvényt tart a könyveiben, mint az idei év első négy hónapjában.

A szénhidrogén-termelés bányajáradéka esetében a költségvetési bevétel összesen 142 milliárd forinttal csökken, és ennek nagy része valószínűleg a MOL könyveiben marad.

A Richter esetében, mivel a 2023-ra és 2024-re előrejelzett árbevétel valamivel kevesebb, mint 2022-ben, a különadó 2024-re valószínűleg 14 milliárd forint körülire csökken a 2023-as 29 milliárd forintról.

Az ALTEO esetében valamivel 2 milliárd forint alatt maradhat az extraprofitadó, s a Magyar Telekom esetében sem lesz változás.