Rég nem látott többlet

Erste kommentár

Májusban 1.089 milliárd euró többlettel zárt a külkereskedelem, amire 2020 szeptembere (1.188 milliárd) óta nem volt példa, s a magyar gazdaságtörténetben is csak háromszor (ezen kívül 2020 februárjában és 2016 júniusában) láthattunk ennél magasabb értéket. Így az év első öt hónapjában a külkereskedelem 2,5 milliárd euró többletet hozott össze idén. Ez 4,5 milliárd eurós javulás tavalyhoz képest, s csak kicsit marad el a 2021-ben mért 2,9 milliárd eurótól.

A külkereskedelemben meghatározó az EU szerepe, hiszen a kivitel 77 százaléka irányult oda, míg a behozatal 69 százaléka jött onnan. Vagyis annak ellenére, hogy az EU-ból továbbra sem érkeznek sem a helyreállítási, sem a kohéziós alapok pénzei, betagozódásunk, gazdasági kapcsolataink továbbra is nagyon erősek. Ezeket nem lehet rövidtávon megváltoztatni, és egyébként sem nagyon lehet. Gondoljunk csak bele abba, hogy a rendszerváltás környékén az amúgy is haldokló szocialista kereskedelmi kapcsolatink leváltása micsoda véráldozatokat követelt. (Persze az akkor szükségszerű lépés volt!) Ez pedig azt is jelenti, hogy a kormány B terve, vagyis az uniós tagságunkból, ipari fejlettségből adódó FDI-vonzó képességünk nagy valószínűséggel nem kérdőjeleződik meg. Itt elsősorban az unióban való maradás körüli kockázatokra gondolunk. Sőt, ezen tőkeberuházások által az EU-hoz való gazdasági kötöttségünk valószínűleg – szinte paradox módon – még tovább is erősödhet.

S ha már EU-s pénzek… Az S&P péntek este megerősítette BBB- besorolásunkat, s azt gondolja, hogy az uniós pénzek nem maradnak el, azok folyósítása még az idei évben részlegesen megindulhat. Különben a piac azért egyre pesszimistább ezzel kapcsolatban. Még valami. Azért is izgalmas a mai pozitív meglepetés, mert az S&P sajtóközleménye külön hangsúlyozza, hogy a felminősítés lehetősége akkor nyílik meg, ha az ikerdeficit sokkal gyorsabban csökken, mint ahogy azt ők feltételezik. A ma publikált erős adat pedig ebbe az irányba mutat.

S akkor beszéljünk a forintról. Nem kell különösen magyarázni, hogy minél nagyobb a többlet, az annál jobb a magyar fizetőeszköz szempontjából. Kérdés, hogy mire számítsunk az elkövetkező hónapokban. Egyrészt a fogyasztás mélyrepülése az alja körül járhat, azaz erősödésnek indulhat, ami az importot növeli, s így összeségében negatívan hat a külkereskedelmi egyenlegre. Ugyanakkor folyamatosan fordulnak termőre a korábbi beruházások, melyek viszont pozitívan hatnak a mérlegre. Ezek eredőjeként pedig a havi 500-1.000 millió euró közötti többlet teljesen reálisnak látszik. Annak pedig legalább stabilizálnia kellene a forintot.