Kedvezett a kormány a Mol-nak, de az idei év mégsem lesz olyan rózsás, mint a tavalyi volt

A kormány döntésének köszönhetően az idei 79 milliárd forint helyett csak 28 milliárd forintot kell befizetnie jövőre a Mol-nak a költségvetésbe. Az adó a 2022-es évi eredmény után fizetendő, ami különösen jól sikerült az olajtársaságnak, hiszen 4,7 milliárd dollár tisztított EBITDA-t ért el. Az idei viszont már egy jóval mérsékeltebb év lehet, a legfontosabb pénzügyi mutató 2,5-3 milliárd dollárra eshet vissza – mondta Pletser Tamás, az Erste olaj-és gázipari elemzője, a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. Ebből a szempontból kifejezetten jó hír a társaság számára, hogy csökken az extraprofitadó mértéke.

Összességében viszont a piacon inkább kedvezőtlenebb trendek rajzolódnak ki a Mol számára. Az orosz Ural típusú kőolaj vásárlásából származó előny folyamatosan zsugorodik. Míg tavaly 30-40 dollár volt az árkülönbség a két kőolajtípus között, ez mára 15-20 dollárra esett vissza. Más kérdés, hogy az ebből fakadó különbözet, nyereség felét a Mol-nak a költségvetésbe kell befizetnie, a kormány adói miatt.

Egy másik negatív hatás lehet a jövőre nézve a 2024-től érvénybe lépő jövedéki adó emelés, az üzemanyagokra vonatkozóan. Pletser Tamás szerint az adóemeléssel járó áremelkedés hozhat egy további, néhány százalékos keresletcsökkenést a következő évben. Azt követően, hogy már idén is 20 százalék körüli a visszaesés a kutakon. Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy tavaly pedig, - az üzemanyag ársapka miatt-, kiemelkedő volt az üzemanyagtermékek iránti kereslet.

További változást jelenthet a Mol életében, hogy decembertől, az Európai Uniós szankciók értelmében, csökkenteni kell az Ural típusú kőolaj részarányát. A társaság százhalombattai finomítója még teljes egészében orosz olaj alapú, a pozsonyi finomítóban viszont lényeges módosítások következhetnek be. Itt jelenleg 60 százalék az Ural aránya, ezt kell levinni december 5-től 30-35 százalékra.

Pletser Tamás szerint a változás nem jelent majd ellátásbiztonsági kockázatot. Ez részben azért sem valószínű, mert a rijekai finomítóból, az Adria-vezetéken keresztül kellő mennyiségben juthat hozzá a Mol tengeri kőolajszállítmányokhoz, miután némi bizonytalanság után sikerült erről megállapodnia a Janaf horvát olajipari céggel. A problémát inkább az okozhatja, hogy az útvonal költsége jelentősen megnőtt, és a tengeren érkező kőolaj is alapvetően drágább.

A beszélgetésben szóba került még az is, hogy hogyan alakulhat Európa kőolajkereslete, a recessziós félelmek elmúlása után, a gazdaságok beindulásával? Illetve meddig kell még várni a kínai keresletrobbanásra, ami alapvetően befolyásolhatja akár az európai ellátásbiztonságot is?

Az interjú második felében Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét kérdeztük. Szóba került, hogy:

• meddig tarthat az Európai Központi Bank kamatemelési ciklusa?
• milyen ellentmondások vannak a válságkezelésben, most, és a koronavírus járvány idején?
• mi várható jövő héten a Magyar Nemzeti Bank kamatdöntő ülésétől?
• az Egyesült Államokban már elérkezett a fordulat a kamatpolitikában?

Elsőként Pletser Tamás, az Erste olaj-és gázipari elemzője, majd Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője volt a Reggeli Monitor vendége.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.