Újabb furcsa török lépés

A török kormány célént tűzte ki a bankok számára az úgynevezett KKM számlák visszaszorítását. Ezt a speciális kondíciót még 2021-ben vezették be és a lényege, hogy az ezen elhelyezett betétek értékállóságát úgy garantálja a kormány, hogy ahogy gyengül a török líra úgy egyre magasabb kamatot fizetnek ezen betétek után. Ezzel igyekeztek fékezni a deviza keresletet és mostanra a lakossági betétállomány több mint negyedét már ez teszi ki. Hivatalosan a török monetáris rendszer egyszerűsítésével indokolják, hogy a bankoknak vissza kell szorítani a KKM számlák arányát, melynek nemteljesítése esetén török állampapírokat kell vásárolnia a bankoknak. A valóságban azonban valószínűbb, hogy a kamatkiadásokat szeretnék az államilag támogatott betétek visszavágásával csökkenteni. A lépés azonban sérti a bankok jövedelmezőségét és stabilitását is. A kiszorított KKM betétek ugyanis valószínűleg nem fognak hagyományos líra betétbe becsatornázódni, helyette valószínűbb, hogy valami értéktartóbb eszközt keres a lakosság, devizát vagy éppen aranyat, ezzel pedig a betétek kikerülhetnek a bankrendszerből, csökkentve annak stabilitását. Ráadásul, ha nem érik el a bankok a célt, akkor alacsony kamatozású török állampapírokat kell venniük, ami rontja a jövedelmezőséget. A piaci reakciók sokrétűek voltak a bejelentés kapcsán, a líra gyengült a várható devizakereslet miatt, a török hozamok estek, mivel a bankoknak valószínűleg török állampapírokat kell majd venni, a rosszabb helyzetbe kerülő bankok részvényeit pedig adták a befektetők.