Vegyes felvágott

Tegnap nagyot esett a Richter. Egyesek szerint az erősödő forint és gyengélkedő rubel hozta meg az eladási kedvet. Szerintünk meg Tucker Carlson Orbán-interjújában elhangzó gazdasági együttműködési kérdések kapcsán kicsit aggódni kezdhetett egy vagy több befektető, hogy mi lesz a kettős adóztatással, amely jövő év január elsejétől élesedhet. Ez pedig leginkább a Richtert érinthetné a Vraylar royalty bevételeken keresztül. Az amerikai 30 százalékos forrásadó nem jönne jól a Richter számára, hiszen pont ez a tétel az egyik legnagyobb profitközpont a cégen belül. Ugyankkor, úgy tudjuk, hogy az adóváltozások nem érintik ezeket a royalty bevételeket. Vagyis a cég teljesítményére, a részvények értékelésére nincs hatással ez a potenciális változás.  Vagyis valószínűleg ok nélküli aggodalom hozta a csúnya mozgást a Richter piacára.

Forrás: Bloomberg

Mindeközben a KSH is akciózott. A ma közzétett ipari termelői árindex előszőr örömmel tölthette el a felületes szemlélőt, aztán a részletekre nézve már árnyaltabb lett a kép.  Míg a termelői árindex visszatért a „békebeli” szintekre az 1,3 százalékos értékével, a komponensekben hatalmas szétválást lehet látni (ez nem most keletkezett).

Forrás. KSH, Erste

A belföldi értékesítési árak 19,5 százalékkal emelkedtek év/év alapon, az export árak pedig 7,6 százalékkal mérséklődtek. Mind a kettő mögött az energiaipar árai a ludasok. Belföldön 52 százalékkal emelkedtek, míg az export piacokon 51 százalékkal csökkentek év/év alapon. Ez elsőre kiveri a biztosítékot a nyájas olvasónál. A KSH szerint a hatósági árszabályozásnak, annak változtatásainak köszönhetően alakulnak így az árak. Mindenestre a belföldi oldalon továbbra is erős az árdinamika, amely azért aggasztó az infláció várható alakulásának tekintetében. Neveztesen félhetünk az infláció beragadásától a gyors csökkenés után. Erre viszont a magasabb kamatkörnyezet az adekvát válasz, s valami ilyesmire készülhet a jegybank is, mint ahogy tegnap írtuk. 

Ráadásul, míg az első negyedévben enyhe hurráoptimizmus lengte körül a beruházási aktívitást a „csak” 2,8 százalékos éves csökkenéssel, addig a második negyedévben jött a nagy pofon a 13,5 százalékos zuhanással. Mind a gépi, mind a nemzetgazdasági, mind pedig az építőipari beruházási aktivitás csökkent. Ez pedig nem túl jó hír a jövő évi GDP növekedés szempontjából, hacsak nem következik be valamiféle fordulat. Az Erste PB Hangulatindex felmérése szerint a válaszadók elkövetkező 12 hónapra vonatkozó beruházási kedve javult. Na ez tölthet el bennünket reménnyel a jövő év tekintetében.