Csökkenő orosz és szaúdi olajkitermelés, emelkedő árak

„A fő oka az áremelkedésnek, hogy a két ország év végéig meghosszabbította az önként vállalt termeléscsökkentést, ami augusztusig, szeptemberig tartott volna eredetileg. Oroszország mintegy 300 ezer hordó/nappal, Szaúd-Arábia pedig 1 millió hordó/nappal csökkenti a termelését” – magyarázta az olajár-emelkedés hátterét Pletser Tamás, az Erste olaj- és gázpiaci elemzője. A szakértő szerint ez a döntés egyben azt is jelenti, hogy év végéig deficites lesz a kőolajkínálat a piacon, mert 2-2,5 millió hordóval meghaladhatja a kereslet a kínálatot.

„A szaúdiak motivációja egyértelmű, a korábban 80 dolláros kőolajáron meghatározott költségvetési egyensúly egyre inkább tolódik felfelé. Olyan jelentős állami költekezésben vannak, hogy csak így tudják fedezni a megugró kiadásaikat. Nagyon ambiciózus fejlesztéseik vannak a szaúdi trónörökösnek, ezek véghezviteléhez már inkább 100 dolláros kőolajárra lenne szükség. Oroszország esetében pedig a termeléscsökkentés részben abból is ered, hogy maguk a termeléskapacitások a szankciókból eredően csökkennek, mindesetre a két állam egymást karöltve segíti” – magyarázta a helyzetet Pletser Tamás. Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a világgazdasági növekedés lassulása Európában, az Egyesült Államokban vagy éppen Kínában, azt sejteti, hogy nincs is akkorra kőolajmennyiségre szükség, mint korábban. Ez valószínűleg fékezi a kőolaj áremelkedését, és az Erste várakozása szerint nem is éri majd el a 100 dollárt.

„Maradhat alapvetően hiteles a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája akkor is, ha több évig veszteséges marad, és csak lassan téríti meg a korábbi kamatemelésből fakadó mínuszt a hazai költségvetés” – így kommentálta Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője azt, hogy az Európai Központi Bank rábólintott a magyar törvénymódosítási kezdeményezésre, miszerint ne legyen automatikus térítési kötelezettsége az államnak, ha egy évet veszteségesen zár a jegybank.

A cseh nemzeti bank is, évek óta negatív tőkével működik, mégis hitelesen tudja képviselni a helyi monetáris politikát. Nyeste Orsolya szerint a világ számos központi bankja került kamatemelési kényszerbe a magas infláció miatt, és máshol is küzdenek a jegybanki veszteségekkel. Az Egyesült Államokban például a központi bank szerepét betöltő FED tőkéjét sem kell kipótolnia az amerikai költségvetésnek veszteség esetén, cserébe a FED a nyereséges éveket szembeállíthatja a veszteségesekkel.

A műsorban szóba került még, hogy:

• Újjáéledhet az uniós Nabucco-gázvezeték építése?
• Inkább 30 vagy inkább az 50 euró a reális ára a földgáznak?
• Pénznyomtatásnak számít-e az, hogy nem, vagy nagyon lassan térítik meg a jegybank veszteségét?

Plester Tamással, az Erste olaj és gázipari elemzőjével és Nyeste Orsolyával, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjével Nagy Károly beszélgetett.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.