Miért?

Habár az augusztusi 16,4 százalékos infláció 0,1 százalékponttal magasabb lett a vártnál, mégis örülhetünk, hiszen a maginfláció a várt 15,9 százalék helyett 15,2 százalékra csökkent. Ez pedig jó jel a folytatás tekintetében. Ráadásul szeptember lesz az a hónap, amikor a rezsicsökkentés csökkentése előtti állapot is kiesik a bázisból, azaz szeptemberben nagyot zuhanhat majd az infláció év per év alapon.

Kijött a júliusi kereskedelmi mérleg is. Ugyan nem lett olyan jó, mint amit a korábbi hónapokban láttunk, de azért továbbra is masszív a többlet.

Forrás: Bloomberg, Erste

Mint a fenti ábrán is látható, a 697 millió euró többlet jócskán meghaladja a sokévi átlagot, ami 430 millió euró körül van.

Persze vannak problémák, de mint a fenti példák is mutatják, azért alapvetően a kijelölt úton halad a magyar gazdaság. Össze sem hasonlítható a kb. 15 évvel ezelőttivel, amikor tényleg nagy bajban voltunk. A forint volatilitása mégis ahhoz hasonló. Miért?

Forrás: Bloomberg, Erste

Talán nem fog újdonságaként hatni, de a relatíve nagy pénzmennyiség lehet — legalább az egyik — oka. Az elmúlt években a magasnyomású gazdaságpolitikának köszönhetően az M2 pénzmennyiség gyorsabban növekedett, mint a gazdaság. Ennek mostanában (már jó ideje) olyan következményei vannak, hogy egy komolyabb piaci szereplő is meg tudja mozgatni az EURHUF piacát, miközben a gazdasági szereplők, az exportőrök szerpe éppen ezen arányváltozás miatt relatíve kisebb lett. Azaz a stabilizáló szerepük csökkent. Gondoljunk itt a jövőbeli exporthoz köthető fedezeti ügyletekre. Igaz, a mai világban az is fontos, hogy pont a 2008-2009-es válság óta már óvatosabbak a fedezeti ügyletekkel, nehogy túlfedezzék magukat egy „semmiből” jövő gazdasági válság hatására. Na meg a forint volatilitása is óvatosságra ösztönzi őket. Szóval többtényezős a dolog, de azért az alábbi ábra is jól tükrözi, hogy még úgy is relatíve magas a pénzmennyiség a gazdasághoz képest, hogy 2022 év közepe óta csökken.

Forrás: Bloomberg, Erste