Utoljára emelt az EKB

Vegyes várakozások közepette 25 bázisponttal 4,5%-ra emelte az alapkamatot az EKB. A közlemény és a sajtótájékoztató is erőteljesen utalt arra, hogy a jelenlegi kamatszintet megfelelőnek tartják, és az alapkamat a jelenlegi szinten maradhat. Ezzel 10 egymást követő kamatemelést követően véget ért a tavaly júliusban megkezdett kamatemelési ciklus. Többször is hangoztatták, hogy az irányadó kamatok mostanra olyan szinteket értek el, melyek ha megfelelően hosszú ideig fennmaradnak, hozzájárulnak majd ahhoz, hogy az infláció időben visszatérjen a célhoz. A közlemény ezúttal is utal az adat-vezérelt üzemmódra, de ez elsősorban azt jelenti, hogy amennyiben a beérkező gazdasági adatok a jövőben jelentősen el fognak térni a jegybank jelenlegi értékelésétől, akkor ennek megfelelően igazíthatnak a kamatokon. Jelenleg azonban optimálisnak tartják a most kialakult kamatszintet. A jegybank elnöke, Christine Lagarde sem hangsúlyozta túlságosan az adat-vezérelt üzemmódra utaló félmondatot.

Az EKB az idei és a jövő évi inflációs célt is felfelé módosította 20-20 bázisponttal, 5,6%-ra, illetve 3,2%-ra, ugyanakkor a maginflációban nem volt érdemi változtatás. Ennek oka, hogy a júniusi elemzés óta emelkedtek az energiaárak, melyek az inflációt ugyan emelik, de a maginflációra nem hatnak.

Az idei növekedési előrejelzést 0,9%-ról 0,7%-ra, a jövő évit pedig 1,5%-ról 1,0%-ra csökkentették. Ennek hátterében az elmúlt hónapok gyenge gazdasági teljesítménye áll, melynek hatásai még a jövő évre is áthúzódnak.