Csak a gazdasági toporgás fogja egyelőre a kőolaj árát

„Az volt a várakozás, hogy az infláció csökkenésével elindulhatnak lefelé a kamatok, de most nem ezt látjuk, és lehet, hogy a kamatok magasan ragadnak, am elbizonytalanította az olajpiaci befektetőket” – mondta a Trend FM, Reggeli Monitor című műsorában Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari szakértője. Úgy látja, hogy a magasabb infláció a kőolajárra inkább emelés képben hat, mert visszafoghatják a szereplők a fogyasztást, emiatt pedig az OPEC tagországok úgy érezhetik, hogy jó ötlet volt csökkenteni a kitermelést.

A gyenge gazdasági kilátások ellenére a 90-100 dollár közötti Brent kőolajár lehet a jellemző. Emiatt az olajcégek ugyan nincsenek nagy nyereségnövekedés küszöbén, de tudják tartani a profitrátájukat. „Finomítói kapacitásban továbbra is hiány van, ez pedig magas finomítói marzsokat jelent majd, ami alapvetően kedvező az olajpiaci cégek számára” – tette hozzá Pletser Tamás, az Erste gáz- és olajipari elemzője. Viszont a magas kamatok miatti beruházás visszaesések akár hosszabb távon is magasabb kőolajárakkal járhatnak.

A szakértő szerint a földgáz esetében továbbra is hiány van Európában, de ez az LNG-terminálok épülése illetve az energiaigényes ipari ágazatok, mint például a műtrágyagyártás leépülése, javítják a gázhelyzetet Európában. A 30-40 euró közötti ingadozás azonban vélhetően nem marad meg egész télre, és a hideg idő beköszöntével emelkedhet a földgáz ára a piacon. A globális gázkereslet 30-40 százalékkal bővülhet a következő két évtizedben.

Bankadó-emelés elhalasztva, de „önkéntes kamatstop” jöhet

Az év végéig egymás kezébe csaphatnak a magyar kormány tárgyalódelegációjának tagjai és az uniós intézményrendszer döntéshozói. Legalábbis a Financial Times értesülése szerint Brüsszel november végéig feloldhatja a Magyarországnak járó uniós források egy részét, mintegy 13 milliárd eurónyi kohéziós támogatást. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, úgy reagált, hogy az a cél, hogy ne csak előleget vehessenek fel a nekünk járó EU-s forrásokból, hanem az új ciklus projektjeit is finanszírozhassák azokból. „1000 milliárd forinttal megemelte a kormány az idei évi hiánycélt, de jövőre is kérdéses, hogyan tudja tartani a kormány a 3 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánycélt” – nyilatkozta a Reggeli Monitorban Miró József, az Erste vezető elemzője.

Jó hír az is, hogy az OTP lekerült Ukrajnában az oroszok háborúját támogató céges listáról. „Van egy kis feloldás az ellentétekben, jó esély van arra, hogy 13 milliárd eurónak a folyósítása elkezdődhet, és ez pozitív lehet a magyar gazdaság számára, de aztán jöttek az uniós nyilatkozatok, emiatt pedig visszagyengült a forint” – részletezte meglátásait Miró József, az Erste vezető elemzője. Nem mert találgatásokba bocsátkozni azzal kapcsolatban, hogy mikorra lehet teljes megállapodás az Európai Bizottsággal.

A beszélgetésben szóba került még, hogy:

• Inkább a megszorítások, vagy inkább az adósság kinövekedése az üdvözítő út?
• Mit léphet még költségtakarékosság szintjén a magyar kormány?
• Meddig mérséklődhet a magyar lakossági fogyasztás?
• Mi stabilizálhatja a forint árfolyamát?

A műsor első felében Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzője, majd Miró József, az Erste vezető elemzője nyilatkozott a Reggeli Monitorban. A műsorvezető Nagy Károly.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.