12,2 százalékon a szeptemberi infláció

Az infláció szerkezete nagyjából megfelelt a vártnak. Az élelmiszerek havi szinten, átlagosan olcsóbbá váltak, éves indexük pedig 15,2 százalékos volt. A járműüzemanyag-árak drágultak, 3,3 százalékkal. Átlag felett alakult a ruházkodási cikkek és a háztartási energia havi drágulása. Pozitív meglepetést a szolgáltatásinfláció infláció okozott, ahol mindössze 0,2 százalékos hó/hó drágulást regisztráltak, ami elmaradt az átlagtól.

A szeptemberi adat összességében továbbra sem igényli a nagy kép átírását. A dezinflációt egyelőre segítheti a jelenleg meglehetősen gyenge hazai konjunktúra. Az év hátralevő részében az egyre erősebben érvényesülő bázishatás miatt ütemesebb lassulás jöhet az árak éves szintű növekedési ütemében. A folyamatot lassíthatja a geopolitikai feszültségek miatt is magasan ragadó világpiaci olajár.

Mindemellett még mindig számottevőek a középtávú inflációs kihívások az érdemben megváltozott globális környezetben. Meghatározó lesz a jövő tavaszi árdinamika alakulása. Egyrészt a hamarosan újra pozitívvá váló reálbérváltozás és ezzel együtt az ébredő belső kereslet ismét teret engedhet az átárazásoknak. Fontos faktor lesz a januári jövedékiadó-emelés is az üzemanyagok terén. Emellett számos vállalat vezeti be a visszatekintő inflációval történő árkorrekciót, ami a jövő év elején jelentősen tompíthatja az árdinamika lassulását és a tavaszi hónapokban ismét emelkedhet a főindex éves értéke. Összességében 2024-ben is folytatódhat a dezinflációs folyamat, ám lényegesen lassabb sebességgel. Jelenlegi várakozásunk szerint csak 2025-ben tér vissza a jegybanki célsávba a hazai fogyasztói árindex éves változása. Mindezek összessége szigorú monetáris politikát és ezzel a pozitív tartományban maradó előretekintő reálkamatot sugall az elkövetkező időszakban.