Good Will Hunting

Tegnap a Portfolio.hu hívta fel a figyelmet arra, hogy az Insead idén is elkészítette a világ országainak tehetségvonzó és megtartó felmérését. Svájc lett az első, de a fejünkben hagyományosan első helyre tett USA is az előkelő harmadik helyen végzett. Magyarország a 38., de ezzel a helyezéssel is közel van a bajnokok csoportjához, vagyis pontosabban a bajnokok és a botorkálók közötti mezsgyén lavírozik a lengyelekkel, horvátokkal és a szlovákokkal karöltve.

Ami szembetűnő, s talán nem is meglepő, hogy a magasabb GDP-vel rendelkező országok vonzzák elsősorban a tehetségeket.

Tehetség index és a GDP korrelációja I.

Forrás: Insead

Sőt, ha megnézzük az első helyezetteket pl. a nominális egy főre jutó GDP arányában, akkor ott is hasonló sorrendet kapunk, mint a tehetségvonzó képesség rangsorában.

Tehetség index és a GDP korrelációja II.

Forrás: Bloomberg, Erste

Persze ebben van egy kis csalás, mert a szép sorrend a hetedik helyezettől felborul, sőt, a szintén magas GDP-vel rendelkező Luxemburg és Írország sem az elsők között van. Nyilván nem csak a GDP a magyarázó tényező a tehetségvonzó képességben, de azért egy fontos tényező.

S itt meg is érkeztünk a lényeghez. Hiszen a gazdasági teljesítmény és a tehetségvonzó képesség között szoros összefüggés látszik. Ez pedig pozitív visszacsatolást okoz. Ha egy ország élni tud ezzel az előnnyel, akkor ez egy fontos faktor lehet a további magas gazdasági növekedés elősegítésében.

Ugyan tudjuk, hogy a magyar oktatással gond van (s talán éppen ezért is vagyunk a botorkálók között, de közel a bajnokokhoz, igaz, lehet, hogy az elkövetkező években még mélyebre fogunk csúszni L), de azért meg kell jegyezni, hogy míg 20-25 évvel ezelőtt a gazdaságban alig, vagy egyáltalán nem alkalmaztunk Magyarországon pl. fizikusokat, matematikusokat, addig mostanra ez megváltozott. Nem csak azért, mert nagy cégek (Morgan Stanley, MSCI, Citi, stb.) kiszervezték Magyarországra a kutató, elemző, stb. tevekénységüket, hanem ma már egy sima kereskedelmi bank is alkalmaz pl. matematikusokat. Egy ország fejlettségi szintjét meghatározza az, hogy tudja-e alkalmazni a tehetségeit vagy sem. S ebben a saját bőrünkön is tapasztalva, azt mondhatjuk, hogy nagyot léptünk előre az elmúlt évtizedekben. Viszont ahhoz, hogy ez meg is maradjon, nem elég a magasabb fejlettségi státusz, hanem ezen dolgozni is kell. Na, ebben nem állunk most jól.