Elmaradt a tűzijáték

Habár a múlt héten végre örülhettünk a kohéziós alapok 22 milliárd eurójából a várt 10,2 milliárdnyi rész felszabadításának, ennek ellenére sem következett be komolyabb forinterősödés. Sőt, a befektetőkben van egy kis félelem az alapkamatpályával kapcsolatban.

Az euró és a régiós devizák árfolyamalakulása az elmúlt kilenc napban

Forrás: Bloomberg, Erste

A fenti ábrán jól látható, hogy a pozitív hírek ellenére a forint relatíve nemhogy nem erősödött, hanem egy kissé még jobban is gyengült az euróval szemben, mint a régiós devizák. Habár az elemzők egyöntetűen 75 bázispontos kamatcsökkentést várnak a mai MNB kamatdöntő üléstől, a piaci szereplőkben azért van egy kis félelem a kamatcsökkentési pálya gyorsításától, azt követően, hogy az elmúlt hónapokban az infláció gyorsabban csökkent, mint az általános várakozás volt. Ugyanis a decemberi infláció nagy valószínűséggel inkább 6 százalék körül alakulhat, míg korábban 6-7 százalék körüli értéket vártak.

Ugyanakkor az inflációval nem az idei pálya a probléma, hanem a jövő évi beragadás. Azaz az idei gyors csökkenés után a jövő évben már csak enyhe csökkenés várható. Vagyis az MNB-nek nagy valószínűséggel nem szabad gyorsítania, abszolút nem baj, ha a reálkamat tovább növekszik. Sőt, fontos az árstabilitás mielőbbi eléréséhez.

Ugyanakkor a költségvetés valószínűleg jelentős túllövést fog mutatni a jövő évben is, vagyis a stabilitási és növekedési paktum 3 százalékos határába valószínűleg nem férne bele a sokak által 4,6 százalékra várt hiány. Viszont olyan egyezség körvonalazódik az EU-ban, hogy a honvédelmi kiadások nélkül lehetne számítani a paktumnak megfelelő hiányt. S mivel a magyar honvédelmi kiadások jövőre a GDP több mint 2 százalékára rúghatnak, ezért nagy valószínűséggel teljesítenénk a feltételeket a túllövés ellenére is. Ráadásul ez is magasabb kamatpályát indokolna a nagyobb kiáramlás miatt. Szóval egy kicsit furcsának tűnik a forint elmúlt napokban látható gyengesége.