A lassú inflációs mozgások kora jöhet jövőre

Az elmúlt napokban két nyilatkozat is megerősítette azon nézetünket, hogy jövőre már sokkal lassabb ütemben fog mérséklődni az infláció, mint ahogy az elmúlt hónapokban megszokhattuk. Akkora visszaeséshez, mint amit az elmúlt hónapokban láttunk, jövőre akár fél vagy egy teljes évre is szükség lehet.

A felületes szemlélő talán azt hiheti, hogy ha az év eleji 25% fölötti infláció novemberben 7,9%-ra, decemberre 6-7%-ra mérséklődik, akkor ilyen ütemben haladva mindjárt itt van a 3%-os cél elérése is. Csakhogy ez az ütem jelentősen lassulni fog. Egyrészt a bázishatás eddig kimondottan támogató volt, segítette a gyors csökkenést, jövőre viszont már kiesik ez a támogató hatás. Az energiaárak nagyjából normalizálódtak, jelentős csökkenésnek már nincs tere, így a vállalatok energiaköltségei is helyre kerültek, itt is lényegében megszűnik a bázishatás. A reálbérek, vagy ha úgy tetszik a bérek vásárlóereje pedig végre ismét növekedésnek indult. Ez támogatja a fogyasztást és a gazdasági növekedést, ugyanakkor nehezíti az infláció elleni harcot. Dinamikus növekedés és lendületes dezinfláció a legritkább esetben jár kéz a kézben.

A mi olvasatunkban ezek az MNB kedden közzétett inflációs előrejelzésének fő üzenetei. A jegybanki ábra szerint decemberben 6% körül alakulhat az infláció, és látható, hogy csak év vége felé éri el a 3%-os célt.  A jegybanki célsáv felső éle pedig az év közepe táján válik elérhetővé. Vagyis jó esetben mondjuk 3 százalékponttal csökken a következő 12 hónapban az infláció, míg most november és december között, egyetlen hónap alatt lehet 2 százalékpont körül a csökkenés.

Forrás: MNB

És nagyon hasonló üzenetet lehetett kiolvasni Orbán Viktor tegnapi interjújából is. A miniszterelnök egy picit óvatosabb volt, mint az MNB, ő decemberre 7% alatti, jövőre pedig 5% körüli inflációt vár. Ezekből a számokból is az látható, hogy jövőre már csak sokkal lassabb ütemben tud majd mérséklődni az árak emelkedése.