Óvatossá tette a gyengülő forint a jegybankot

Az irányadó ráta ezzel maradt kétszámjegyű, 10 százalékon áll a mutató. Elsősorban a forint gyengülése miatt nem húzta meg a bátrabb lépést az MNB, amely szerint a makrogazdasági fundamentumok, (a javuló folyó fizetési mérleg, a dezinfláció folytatódása), alapvetően teret engednének a 100 bázispontos csökkentésnek, de a magyar gazdaság kockázati megítélésében bekövetkezett romlás mégis ez ellen hatott.

Ez a hangulatromlás erőteljesen visszaköszönt a forint árfolyammozgásában. „Az elmúlt két hétben azzal kezdődött el a forint gyengülése, hogy Virág Barnabás MNB-alelnök egy bécsi konferencián bedobta a 100 bázispontos kamatcsökkentés lehetőségét. Majd a referenciakamatokkal kapcsolatos kérdések, és a közelgő EU-csúcs miatt a kormány és az Európai Bizottság közötti nézeteltérések is kiélezték a helyzetet” – magyarázta Nagy János.

Az Erste makrogazdasági elemzője hozzátette: az MNB-nek nincs hivatalos árfolyamcélja, de az igaz, hogy nyár óta egyre hangsúlyosabban jelenik meg a forint mozgásával kapcsolatos kommunikáció a jegybanknál. Ennek oka, hogy a gyenge forint importon keresztüli begyűrűződése, és így inflációnövelő hatása a koronavírus-válság előtti szinthez képest jelentősebbnek mondható. „A jegybank döntéseiből az tűnik ki, hogy a 370-390 forint közötti euró árfolyam a kényelmes az MNB számára. A 380-as szintnél a legboldogabb a testület” – folytatta Nagy János. Majd hozzátette: a túl erős forint sem kedvező, ugyanis az olcsóbbá tenné az importot, ami sok hazai gazdasági szereplőt hozhat nehéz helyzetbe. 

Tavasszal megtorpanhat a dezinfláció

Virág Barnabás bécsi konferencián elmondott utalása a 100 bázispontos kamatcsökkentésre vonatkozóan olyannyira szöget ütött a befektetők és az elemzők fejébe, hogy a várakozások is inkább ebbe az irányba tolódtak el. Ugyanakkor, mivel a kamatcsökkentés a monetáris politikai transzmisszión keresztül csak hónapokkal később fejti ki hatását, teljesen érthető, hogy most inkább még óvatosabb maradt a jegybank.

Ennek hátterében az állhat, hogy bár jelenleg igencsak kedvezőek a dezinflációs folyamatok (tavaly decemberben 5,5 százalék volt az éves alapú fogyasztói árindex), valójában az idei évet sokasodó kérdőjelek övezik. Arra a kérdésre például Virág Barnabás sem tudott egyértelműen felelni, hogy a 2024-es éves infláció a decemberi érték alatt lesz-e.

„Elemzőként az látható, hogy a dezinflációs hatás tavasszal megtorpanhat, a legnegatívabb forgatókönyv esetén ismét 6-7 százalék közötti lehet az éves alapú infláció” – tette hozzá Nagy János. Nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy míg tavaly a bázishatás egyértelműen kedvezett az infláció letörésének, addig idén ez a hatás az ellenkezőjére fordul. És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy a közel-keleti fejlemények valószínűleg az év nagy részében komoly felfelé mutató kockázatokat fejthetnek ki a világpiaci kőolajárakra nézve.

A beszélgetés második felében az Erste részvényelemzőjét, Nagy Andrást kérdeztük. Vele szóba került mások mellet az, hogy:

• hogyan teljesített az elmúlt évben a legnagyobb európai technológiai cég?
• mely szektorok zuhanhattak tavaly a legnagyobb mértékben a kontinensen?
• milyen kilátásai vannak erre az évre a fapados légitársaságoknak, mint például a Ryanair-nek és a Wizz Air-nek? 

A műsor első felében Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével, majd Nagy Andrással, az Erste részvényelemzőjével beszélgettünk. A műsorvezető Imre Lőrinc.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.