A gyenge gazdasági teljesítmény miatt is lehetett bátrabb az MNB

Az MNB Monetáris Tanácsának döntése után gyengülésnek indult a hazai fizetőeszköz, nemcsak a dollárral szemben, hanem a lengyel zlotyi ellenében is, ami azt mutatja, hogy forintspecifikus, és nem kelet-közép európai régiós szintű volt a tegnapi gyengülés. Hosszabb távon viszont nem valószínű, hogy a több elemző által vártnál 25 bázisponttal nagyobb mértékű kamatcsökkentés jelentős gyengítő tényező lehet a hazai fizetőeszköz piacán – véli az Erste makrogazdasági elemzője. Főleg azért, mert a nagy képen nem változtat az MNB döntése: a piac és a jegybank továbbra is az év közepére 6-7 százalékos alapkamatot vár. Emellett a testület megmarad az adatvezérelt üzemmód mellett.

Nagy János szerint alapvetően két okra vezethető vissza a tegnapi 100 bázispontos kamatcsökkentés. Egyrészt a januári, 3,8 százalékos éves szintű infláció alacsonyabb lett az elemzői várakozásoknál, és nagyon hosszú idő, csaknem három év után tért vissza a jegybank toleranciasávjába. A pozitív reálkamat, vagyis az alapkamat és az infláció különbözete pedig meglehetősen nagymértékűre hízott az év eleji fogyasztói árindexnek köszönhetően. Egy másik ok lehet a merészebb döntés mögött, hogy a magyar gazdaság tavalyi harmadik negyedévben elindult felpattanása megtört 2023 utolsó három hónapjában, és stagnált a hazai GDP. Az eddigi idei év eleji adatokat elnézve pedig igencsak kérdéses, hogy tudott-e folytatódni a gazdaság élénkülése, vagy továbbra is a stagnálás állapotában van a hazai konjunktúra – tette hozzá az Erste makrogazdasági elemzője.

Döcögősen indult el a magyar kilábalás, borúsnak tűnik az első félév

A kérdőjelek már csak azért is sokasodnak a magyar gazdaság első féléves teljesítménye körül, mert a legnagyobb felvevőpiacaink, elsősorban Németország gazdasági teljesítménye sem ad túl sok okot a bizakodásra. „A németországi és az euróövezeti folyamatok meglehetősen negatív fényt vetnek a hazai export kilátásokra. Januárban egy hétre leállt az esztergomi Suzuki-gyár, aminek szintén lesz észlelhető hatása az első negyedéves gazdasági számokban” – magyarázta Nagy János. Az elemző hozzátette: főleg a tavaly év végi stagnálás miatt lényegesen rontotta az Erste a 2024-es évre várható GDP-növekedési előrejelzését. Míg korábban 3 százalék körüli, valamivel a fölötti értékre lehetett számítani, addig a jelenlegi várakozás inkább a 2 százalékos bővülési ütem körül áll.

A gazdasági teljesítmény felpörgése érdekében nagy szükség lenne a hitelezés, a beruházások élénkülésére is. Valójában azonban a jegybank 100 bázispontos döntése, a 9 százalékra mérséklődő alapkamat nem fog fordulatot hozni ebben a tekintetben. „A kormányzat korábban már többször is belenyúlt a monetáris politikai transzmisszióba, így a hitelkamatok valójában már 6 százalék környékén állnak. Jóval előrébb tart a hitelpiac, mint a szűkebben vett pénz- és tőkepiacok” – tette hozzá az Erste makrogazdasági elemzője.

De nemcsak a GDP-adatok, hanem az inflációs számok is okozhatnak meglepetést a következő időszakban. Nagy János szerint elképzelhető, hogy jó ideig a január 3,8 százalékos éves alapú fogyasztói árindex számít majd a mélypontnak. Februárban már akár ismét négyessel kezdődő inflációs adatot láthatunk, az év közepe felé pedig a tavaly kedvezően alakuló bázishatás az ellenkezőjére fordult. Így könnyen lehet, hogy a negatívan ható bázishatás, és az akkorra már valószínűleg érezhetően beinduló gazdasági konjunktúra miatt 5-5,5 százalékig is felkúszhat az éves alapú inflációs mutató.

A műsor második felében Péntek Ádámmal, az Erste részvényelemzőjével beszélgettünk. Vele szóba került az, hogy:

• kik voltak az amerikai gyorsjelentési szezon nyertesei és vesztesei?
• miért és hogyan lett a világ negyedik legnagyobb cége az Nvidia?
• milyenek a félvezetőgyártó óriás idei kilátásai, folytatódhat az Nvidia-részvény felfutása?

A műsor első felében Nagy Jánossal, az Erste makrogazdasági elemzőjével, majd Péntek Ádámmal, az Erste részvényelemzőjével beszélgettünk. A műsorvezető Németh László.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.