Fellélegezhetnek a bankok –kivéve a Raiffeisent

Az Európai Központi Bank, bár sokáig gondolkodott rajta, végül nem emeli meg a kereskedelmi bankokra vonatkozó egy százalékos kötelező tartalékráta szintet. Ez több szempontból is jó hír az eurózónás pénzintézeteknek. A tartalékráta kettő százalékra növelésével ugyanis az EKB tovább szűkítette volna a kereskedelmi bankok hitelezési mozgásterét. „Az európai bankok hitelképességét a tőkehelyzetük és a tartalékráta mértéke szabályozza. Ez utóbbi minél magasabb szintű, a hitelintézetek annál kevesebb lehetőséggel gazdálkodhatnak” – magyarázta az Erste részvényelemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.

A másik negatív következmény az lett volna, hogy tavaly nyár óta a kereskedelmi bankok nulla százalékos látra szóló betétekben helyezik el a tartalékrátát az EKB-nál. Márpedig a testület betéti kamata négy százalékon áll. Jelenleg a pénzintézetek 160 milliárd eurót helyeznek el tartalékként az Európai Központi Banknál, ami a változtatással 320 milliárd euróra emelkedett volna.

„Figyelembe véve a kamatkülönbözetet, a tartalékráta megemelése hat-és fél milliárd eurós kamatkieséssel járt volna a hitelintézetek számára” – mondta Nagy András. Az elemző szerint ez a profitnak mindössze két-három százaléka, így nem rengette volna meg a bankrendszert, de negatívan hatott volna a jövedelmezőségre, pláne egy olyan ciklus végén, amikor a pénzintézetek vélhetően eljutottak profittermelő képességük csúcsára.

Amerikai vádak miatt aggódhat a Raiffeisen

Alaposan megtépázta a Raiffeisen részvényeket az amerikai külügyminisztérium bejelentése, miszerint átfogó vizsgálatot indítanak az osztrák pénzintézetnél. A gyanú szerint ugyanis a Raiffeisen az orosz hadsereget, vagy egy ahhoz kapcsolódó vállalatot finanszírozhatott. A cég tagadta az ezzel kapcsolatos állításokat, és arról tájékoztatott, hogy egy menetrend szerinti, általános vizsgálatról van csak szó, és minden nemzetközi szankciót betartanak.

Nagy András szerint sem valószínű, hogy a Raiffeisen megsértette volna az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket. Egy ilyen lépés nemcsak erkölcsi értelemben jelentene óriási presztízsveszteséget a banknak, hanem gazdaságilag sem lenne racionális döntés. „Egyfelől csak viszonylag kicsi extraprofitot lehetne így elérni, másfelől jelentős negatív következményekkel járna, ha a bank amerikai szankciós listára kerülne. Ebből is látható, hogy mivel túl nagyok a kockázatok, nincs az az épeszű pénzintézet, amely megpróbálná kikerülni az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat” – magyarázta az Erste részvényelemzője.

Nagy András hozzátette: valószínűleg a mérete miatt került a Raiffeisen ismét reflektorfénybe. Az osztrák bank ugyanis a tizedik legnagyobb hitelintézet Oroszországban, és a legnagyobb nyugati szereplő. A kivonulást ugyanakkor a legtöbb európai bank (így az OTP is) megpróbálja elkerülni.

Egyfelől ehhez Vlagyimir Putyin orosz elnök külön engedélyére lenne szükség, másfelől pedig a leánybankokat csak jelképes összegekért, bőven áron alul tudnák értékesíteni az anyabankok. „Az általános stratégia így inkább az, hogy a nyugati bankok meghagyják az oroszországi operációt, hazautalják a profitot, de plusz pénzt senki sem fordít ezeknek az érdekeltségeknek a fejlesztésére” – mondta Nagy András.

A beszélgetés második felében Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az, hogy:

• milyen folyamatok játszódnak az európai kereskedelmi ingatlanpiacon?
• az ingatlanárak csökkenése jelenthet-e problémát a banki finanszírozás területén?
• Kína bajban van, a Nyugat megúszhatja az ingatlanpiaci kockázatokat?

Először Nagy Andrást, az Erste részvényelemzőjét, majd Miró Józsefet, az Erste vezető elemzőjét kérdeztük.

Az erstemarket.hu a Reggeli Monitor, a Trend FM reggeli hírműsorának kiemelt szakmai támogatója.

Szakértőink rendszeresen tájékoztatják a hallgatókat a legfontosabb gazdasági és piaci eseményekről és információkról, a folyamatok hátteréről, hogy megalapozottabb befektetési döntéseket hozhassanak.

Ez a podcast a műsor vágott, szerkesztett változata.

A podcastban foglaltak kizárólag az előadó személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.