Az Erste megemelte az OTP célárát

Az Erste 20.500 forintra emelete meg az OTP célárfolyamát és továbbra is felhalmozásra ajánlja a részvényt a ma közzétett angol nyelvű elemzésében. A céláremelésben számos tényező játszik szerepet.

• A tőkeköltség a javuló környezetnek köszönhetően a korábbi 16,3 százalékról 15,3 százalékra csökkent az előrejlezett „explicit” periódusban és 13 százalékról 12,6-ra a terminál érték számításban.
• Az eredményelőrejelzés is megemelésre került. A korábban várt 700 milliárd (2024), 826 milliárd (2025) és 914 milliárd (2026) forinttal szemben a frissített modell alapján rendre 1.006 milliárd, 931 milliárd és 955 milliárd forint a várakozás. Az új előrejelzések rendre 3.763 forint, 3.573 forint és 3.769 forint EPS-t jelentenek.

A tavalyi évben az egyszeri tételek úgy alakultak, hogy végül csak egy kis mínuszt hoztak magukkal (-18,1 milliárd forint), s a céltartalék képzés is sokkal jobban alakult (-38.5 milliárd forint). Míg az előbbiben kisebb növekedés a várakozás idénre, az utóbbi is emelkedhet, de a hitelállomány jó minősége miatt fokozatosan emelkedhet az elkövetkező években a korábban látott szokásos mértékre a kockázati költség (~150-200 milliárd forint).

Az Erste várakozása szerint:

• A hitelállomány bővülése növekedhet idén (~6 százalék) és az elkövetkező években.
• A nettó kamatmarzs stabilizálódhat a tavaly elért 4 százalék körüli szinten.
• A rossz hiteleken képzett céltartalék fokozatosan emelkedhet vissza a sokéves átlagra.
• A tőkeáttátel és így a ROE az elkövetkező években fokozatosan csökkenhet.

Így az eredmény és a tőkemegtérülés az alábbiak szerint változhat az elkövetkező években:

Ha pedig az értékeltségre tekintünk, akkor a szektortársakkal való összehasonlítás alapján, eléggé olcsónak tűnik a részvény.

Összegzésképpen az 5 alatti P/E ráta olyan árazást jelent, mintha a cég egy ciklus tetején lenne, miközben, úgy tűnik, hogy egy új stabil eredményszintet ért el a bank. A P/BV arányszám pedig 1 alatt van, miközben a tőkemegtérülés szignifikánsan magasabb, mint a tőkeköltség, ami szintén magasabb szorzószámokat, azaz részvényárfolyamot indokolna. Ráadásul a szektortársak esetében már jobban árazzák az „új normalitást” a korábban várt ciklikussággal és ciklus tetővel szemben.