Nagyhatalmi meccsek a sertéshúspiacokon is

Kereskedelmi háború is zajlik

Kína vizsgálatot indít az EU-ból származó sertéshússal kapcsolatban. A dömpingellenes vizsgálat azzal függ össze, hogy az EU a kínai acéltermékekkel, elektromos járművekkel járt el ugyanígy. Kína januárban már elkezdett az eu-s szeszesitalok ellen is egy dömping-vizsgálatot. Ez erősíteni fogja az EU kiszorulását a legnagyobb exportpiacról.

Tavaly Kína 1,9 millió tonna sertéshúst importált. Az EU statisztikái szerint pedig 1,16 millió tonna sertéshúst exportált a közösség Kínába. Akárhogy is, az EU még mindig a legnagyobb sertéshús beszállító a kínai piacon. Márpedig ez a piac van legnagyobb hatással a világpiacra. A 2020. évi csúcs óta Kína importja azonban folyamatosan csökken. Az idei előrejelzések már inkább stagnálást várnak, de az év eleji adatok nem biztatóak. Idén januártól márciusig ugyanis csak feleannyi sertéshúst importált Kína, mint a tavalyi év azonos időszakában. Különösen Spanyolországnak kellett megbirkóznia az eladások jelentős visszaesésével, és Brazília váltotta fel vezető beszállítóként. Emelkedett a belsőségek, melléktermékek aránya. Brazília kedvezőbb helyzetben van, hiszen a két ország között stratégiai megállapodás van a brazil mezőgazdasági termékek fokozott kínai vásárlásáról. A spanyolok mentségére legyen mondva, a Vörös-tenger és a Szuezi-csatorna folyamatos válsága megnehezíti az európai szállításokat Ázsiába. Középtávon Kína importja a jelenlegi szint körül stabilizálódik. Kérdés, hogy milyen arányban lesz ez európai eredetű. A kínai sertésárak a 2020-as csúcsok óta tartósan mérséklődő trendben állnak.

Forrás: USDA

Forrás: USDA

Globálisan ebben az évben a sertésállomány zsugorodása lassul, kialakulni látszik egy új kínálati-keresleti egyensúly. Több hónapos csökkenés után a kocaállományok létszáma a kulcsfontosságú régiókban kezd stabilizálódni. Mivel a tenyészállomány növekedése nem valószínű 2024 vége vagy 2025 eleje előtt, a sertéshús-ellátás korlátozott marad a következő hónapokban. Ez pedig fontos üzenet a sertésárak kilátásaira vonatkozólag.
A globális sertéshús kereskedelem az első félévben zsugorodik, a másodikban várhatóan felfelé korrigál majd. Eközben a genetikai fejlődés, a jobb gazdaságirányítás és a költségcsökkentési stratégiák hatására a termelékenység tovább fog javulni 2024-ben.

Eközben az EU-ban – a kedvező árak hatására – lassul a sertésállomány csökkenése, a vágások száma emelkedik. Viszont, 2023-ban - az előző két év 3 és 14 százalékos csökkenése után – 20 százalékkal kevesebb sertéshús került exportra. A 4,23 millió tonnás kivitel 27,3 százaléka ment Kínába, 19,2 százaléka az Egyesült Királyságba. A közösség importja elenyésző és csökkenő tendenciájú. A húsiparban folyamatosak a gyárbezárások. A Vion például január végén jelentett be két eladást és egy bezárást Németországban. Nemrégiben Dániából is bezárási hír érkezett (Ringsted).
Az EU a 2035-ig szóló egészen friss előrejelzése szerint arra számít, hogy sertéshús termelése évente egy százalék alatti mértékben fog mérséklődni, miközben exportja közel másfél százalékkal esik majd éves átlagban. Ennek realitását nem nehéz megítélni: esélytelen. Jóval erősebb lesz az ütem.

A magyar sertésszektor kilátásainak megrajzolásához még ki kell térni néhány piac helyzetére.

Lengyelország

A sertésállomány a 2000-es évek eleje óta a folyamatosan csökken. Az EU csatlakozást követően ők is rádöbbentek, hogy a kisüzemi sertésnek nincsnek versenyelőnyei. A lengyel sertésállomány legutóbbi drasztikus csökkenését 2020-ban láthattuk, a Coviddal összefüggő piaczavarok okán. A kocák száma 2004-hez képest közel 70 százalékkal esett, a sertésállomány 50 százalékkal. A dán malacimport ugrásszerűn megemelkedett. Ennek jövője több okból is bizonytalan, ezért a lengyelek is kocatelepek építésére sarkallják a termelőket.

Az afrikai sertéspestis a közelmúltban ünnepelte észlelésének tíz éves évfordulóját Lengyelországban. A harmadik országoktól való elzártságuk - többek között - nálunk is sok gondot okoz. Az állattartás ellenes politikai hangok ebben az országban is erősek. A szektor elkezdett egy tízéves stratégiát kidolgozni. Kíváncsian várjuk!

Az önellátás határán az ukrajnai sertésszektor

Hatalmas a potenciál az ukrajnai sertésszektorban, de a sertéspestis és a háború ezt még erősen visszafogja. Ha e két tényező nyomása enyhül, és ez kiegészülve az EU felé való további sodródással, akkor jelentős exportpotenciál fog felépülni a szomszédunkban. Kell-e ettől félnünk? Gondoljuk át közösen!

A legfrissebb adatok szerint, 2024 első harmadában csökkent az ukrajnai sertéshús import és export mennyisége közötti különbség. Ukrajna 2024 január és április között 946 tonna sertéshúst importált, ami 3,8-szor kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Értékben a négy hónap importja harmadára csökkent 2023 azonos időszakához képest, és 2,4 millió dollárt tett ki. A sertéshúst elsősorban Kanadából (46,2%), Dániából (26,9%) és Lengyelországból (9,6%) importáltak. Kanada sikerének titka kettős: (i) a lengyel határblokád és (ii) a magas árak az EU-ban. Óvnék azonban a kérdés túldimenzionálásától, mivel Ukrajna sertéshús importja mindössze a piac egy százalékának felel meg. Az export oldalon ebben az időszakban arányaiban nagy bővülést látunk, 4,5-szerest, de ez így is mindössze 724 tonna volt. Értékben pedig 1,8 millió dollár. Elsősorban az Egyesült Arab Emírségekbe (84,7%), Bahreinbe (7,6%) és Koreába (3,7%) szállítottak.

A magas eu-s sertéshús árak egyik közvetett hatása, hogy Ukrajnában stabilizálódott a sertésállomány. 2023-ban a sertéshús termelése is gyakorlatilag az előző évi szinten maradt.

Ukrajna sertés (ezer egyed) és sertéshús (ezer tonna) mérlege

Forrás: USDA GAIN

Forrás: USDA GAIN

Az ukrajnai sertésszektor már a háború kitörése előtt is tartós csökkenő tendenciát mutatott. Ennek fontos része az ágazat háztáji termelésből ipari termelés felé való átstrukturálása, a nem hatékony gazdaságok piacról való kilépésével, ami mindkét üzemtípust érintette. Az állomány csökkenése azonban 2022-ben felgyorsult. Ez nyilván közvetlenül a háború hatására elpusztult üzemeknek volt elsősorban köszönhető, az ország keleti régióiban. A közép- és nyugat-ukrajnai telepeket azonban nem érintette közvetlenül. A kocák éppen ezen régióban vannak, ezért a vártnál kisebb volt számuk csökkenése, így a termelés és vágás hamar stabilizálódott. Ebben a jelentős áremelkedések is szerepet játszottak. A magas eu-s árak miatt csökkent az import, stabilizálódott a hazai termelés. Az ukrajnai sertéshúsárak már tavaly év végén elkezdtek csökkenni. Ez a csökkenő belföldi kereslettel függ össze. A lakosság egyre nagyobb mértékben tér át az olcsóbb csirkehúsra.

A sertéspestis továbbra is időzített bomba Ukrajnában. A legtöbb eset Közép-Ukrajnában történik, a háború által nem érintett területeken. Az ukrán húsipar attól tart, hogy az idei esetszám emelkedés nagyobb járványhullámot eredményezhet a közeljövőben. Tavaly 10 esetben vaddisznóban, 37 esetben házisertésben bukkantak a kórokozóra. A háztáji üzemek számának jelentős csökkenése is ezzel függ össze. Az ASP országos jelenléte miatt az élősertés kivitele gyakorlatilag lehetetlen. Ukrajna élőimportja is minimális, a genetikai programok fenntartása érdekében történik, a nagy ipari gazdaságokban. A 2022-es visszaesést követően az élősertés-import 2023-ban hatezer egyedre emelkedett, idén várhatóan ismét mérséklődik.

Regisztrált sertéspestis kitörések Ukrajnában

Forrás: https://pigua.info/uk/site/disease 

A háború kitörése előtt az ország sertéshústermelése nem fedezte a hazai igényeket. A háború kitörése után mind az ipari üzemek, mind a háztartások növelték az állatvágást. Ez rövid időre túlkínálatot okozott, amire az ipar a termelés csökkentésével reagált. Emelkedett az import. A helyzet 2023 tavaszán-nyarán megváltozott, amikor az EU sertéspiaci árai emelkedtek, ezzel az import gazdaságtalanná vált. Viszont nőtt általa belföldi ár. Így alakult ki az a viszonylagos egyensúly a szektorban. Ebben a fogyasztás folytatódó mérséklődése is benne van. Az ukrajnai fogyasztók néhány év alatt húsfogyasztásuk harmadáról negyedére csökkentették a sertéshús arányát. A 2023-as importszerkezet nem sokban tért el a 2022-estől. A legolcsóbb „sertésalkatrészek” felé tolódott el, az import háromnegyede belsőség, húskészítmény alapanyagok.

2024-ben nem számítunk komoly változásokra sem az ukrajnai sertésállomány, sem a feldolgozás vonatkozásában. A beruházások elmaradása azonban tovább növeli azt a lemaradást, amit a járvány és a háború együtt okozott számukra. Mivel nálunk ezzel éppen ellentétes folyamatok zajlanak, jól kell kihasználnunk azt az időszakot, ami az ukrajnai sertésszektor talpra állásáig hátra van. Nem kétséges ugyanis, ha a háború véget ér, hatalmas ütemben fognak modern sertéstelepek kinőni a földből, és exportpotenciáljuk egyik természetes célpontja az EU belső piaca lesz.

Kétharmadával nőtt tavaly az orosz sertéshús export

Miközben a világ sertéshús piaca lassan zsugorodik, a meghatározó exportőrök közötti verseny átalakulóban van. Míg az USA sorra veszíti el vezető exportőri pozícióit az árunövények világpiacain (a kukorica és a szója piacán Brazília, a búzáén Oroszország szorította le a dobogó tetejéről), addig ebben az évben az élre tör a sertéshús kivitelben. Ezt azonban sajnos az EU rovására teszi. A másik gyors feltörekvő ország Brazília, aki a leggyorsabb piacszerzést tudja felmutatni e termékek világpiacán is. Itt jön a képbe Oroszország, ami 2023-ban 66 százalékkal (255 ezer tonnára) növelte sertéshús kivitelét. A legnagyobb bővülést Vietnámban érték el, ahol csaknem dupláztak. Idén pedig elkezdi felfutását a kínai exportjuk, ami további lendületet fog adni a szektornak. Olyannyira, hogy már idén bekerülnek a TOP5 exportőr közé. Ami persze még a négy vezető országtól messze elmaradó mennyiséget jelent, de gyors fejlődésükkel számolnunk kell.

Forrás: USDA

Oroszország tavalyi 255 ezer tonnás export 54 százaléka volt fagyasztott hús, 46 százaléka belsőség. Vietnám mellett Fehéroroszország, Szerbia és Mongólia jelenleg a legnagyobb vevőik, de idén megindulnak a szállítások Kínába. A két ország közötti együttműködés szélesedése nem csak gazdasági, hanem politikai okok mentén is zajlik. A kölcsönös engedélyezések elkezdődtek, és hamarosan elindul az árumozgás is. Az orosz oldalon zöld fény szükséges az állatorvosi bizonyítványokhoz. Az orosz sertéstermelőknek továbbá regisztrálniuk kell a kínai CIFER állat-egészségügyi rendszerben. Kína 2023 októberében oldotta fel az orosz sertéshús behozatalára vonatkozó csaknem 15 éves tilalmat, miután részletesen elemezte az afrikai sertéspestis körüli helyzetet az országban, és kiterjedt tárgyalásokat folytatott a legmagasabb politikai szinten. A döntésből várhatóan a RusAgro, a legnagyobb sertéshústermelő profitál majd leginkább. Az orosz sertésszektor további fejlődési potenciálja teljes mértékben az exporttól függ. A belföldi fogyasztás már most is kiugróan magas, az import kiszorítása már nem jelent növekedési potenciált. Míg tavaly Oroszország sertéshústermelése 5 százalékkal tudott nőni, idén ez várhatóan további 7 százaléka lesz. Annál is inkább, mert a 2018-ban, kormányprogram keretében kiosztott kedvezményes hitelekből épült telepek fokozatosan - 2025-ig - növelik kibocsátásukat. Arra számítunk, hogy kínai határ közelében fognak új sertéstelepek épülni. Jelenleg 3 orosz vállalat rendelkezik engedéllyel a kínai exportra. Ezek a Miratorg Agro-Industrial Holding, a Velikoluksky Húsfeldolgozó Üzem és a Tambovsky Bacon (a Rusagro része).

Kínával együtt az orosz export 400-500 ezer tonnára emelkedhet akár két-három éven belül. 2024-ben azonban az orosz gazdálkodók nem fogják tudni teljesen kibontakozni potenciáljukat – áll az orosz sertésszövetség legutóbbi közleményében. Szerintük idén a szállítások várhatóan csak 25-30 ezer tonnára korlátozódnak, mivel meg kell felelni a regisztrációnak, alkalmazkodni kell a kínai piachoz, valamint átfogó logisztikai és pénzügyi láncokat kell kiépíteni.

Eközben Kínában folytatódik a kocaállomány felszámolása. A kínai kocaállomány január végén összesen 40,67 millió egyed volt, ami 1,8 százalékkal alacsonyabb havi szinten, és 6,9 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban.

Számunkra az orosz-kínai együttműködés az EU sertéshús exportjának további csökkenését üzeni. A kérdés, hogy Spanyolország meddig fogja tudni potenciálját kihasználni a kínai piacon, s mikor fordul erősebben az EU belső piaca felé.

Hazai viszonyok

A hónapok óta stabil 85 eurós német malacár oka és hatása itthon is jól érzékelhető. Most nem látunk panaszkodó kocatartót, de hizlalót se nagyon. A szokásos ikerábrákon ennek háttere jól látható. Az árak ugyan leereszkedtek a csúcsról, de a termelők számára kedvező szinten stabilizálódtak. A kedvező takarmányárak és a stabil sertésárak közötti életterében pedig van hely ficánkolni, de leginkább fejleszteni.

A sertésállomány ugyan a csúcs (1983) ötöde kocából, illetve negyede vágósertésből, de tavaly elindult egy növekedés, ami idén fel fog gyorsulni. A termelési kedv növekedése a fent említett mozgástérből, illetve várható tartósságából adódik.

Forrás: KSH

Ha már a statisztikáknál tartunk, engedéllyel 184 vágóhíd és 136 feldolgozó üzem rendelkezik. A koncentráció a vágás mindkét oldalon igen magas, de e számokból látható, hogy van egy erős közepes mérettartomány, amely a belföldi piacon tartósan találja meg a helyét.

Forrás: NÉBIH

A sertésvágások száma tavaly 4,5 milliós volt, ami átlagosnak mondható.

Forrás: AKI

A statisztikák azonban szigorú dolgok. Azt mutatják, hogy 2023-ban a húsfeldolgozás és -tartósítás ágazat termelése mennyiségileg 15,7 százalékos, míg a húskészítménygyártás (baromfihúskészítmény-gyártással együtt) 14,4 százalékos csökkenést mutatott. Ezen belül a belföldi reláció 14,3, illetve 10,2 százalékkal zsugorodott, az export 13,2, illetve 17,7 százalékkal esett. e rég nem látott mértékeket messze nem ellensúlyozták az árváltozások. Olyannyira nem, hogy 2024 áprilisában az összes KSH által megfigyelt húskészítmény ára elmaradt az egy évvel korábbitól, csak a comb ára tudott érdemi emelkedést mutatni.

A szektor külkereskedelmi egyenlegei mennyiségben mind az élő, mind a hús vonatkozásában negatívak. Az élő import duplája a kivitelnek. Tavaly az import nőtt, az export csökkent. A húskülkereskedelem mindkét irányban hasonló léptékű, tavaly mindkettő csökkent. Értékben mindkét termékkör, mindkét irányban emelkedést mutatott tavaly. A húsexport mennyiségben és értékben is meghaladja a behozatal értékét.

Az élő sertés és a sertéshús külkereskedelmének mennyisége és értéke Magyarországon (et, Mrd Ft)

 

Forrás: AKI

Forrás: AKI

Mindezek tudatában ideje levonnunk a következtetéseket!

• A fizetőképesség csökkenése keményen odacsapott a belföldi piacnak. Az olcsóbb termékek felé való fordulás, a kereskedelmi márkák újabb térnyerése egyértelműen rossz iránt mind a szektor, mind a fogyasztók szempontjából. A húsipar oldalán komoly jövedelmezőség-romlást okoz.
• A húskészítmények több mint harmadát a diszkontok forgalmazzák, de a virsliknél ez az arány még tíz százalékkal magasabb (GfK): Hipermarket: 15,5%, szupermarket 18,7%, diszkont 35,3%, kisboltlánc 13,7%, többi egyéb.
• A fogyasztó oldalán a már elkezdődött reáljövedelem-emelkedés azzal kecsegtet, hogy hamarosan ismét visszafordulunk a magasabb hozzáadott értékű termékek irányába mind mennyiségi, mind minőségi oldalon. Nagyon fontos lenne fogyasztóink és a kiskereskedők hazai termékek irányába való erősebb elköteleződése.
• A támogatási rendszer szilárdan ott áll mind a feldolgozás, mind az állattartás mögött.
• Ami a kilátásokat illeti: A sertésállomány növekedése idén folytatódni fog, bár nagy ugrásra azért ne számítsunk. A sertésár viszont a tavalyi átlagtól el fog maradni, míg az elkövetkező években viszonylag stabilan 700 forint körül alakulhat (Erste előrejelzés).

Forrás: KSh+2024-től Erste előrejelzés

• Fontosnak tartom még megemlíteni, hogy Ausztrália és Új-Zéland után az Egyesült Királyság is az élőállatok exportjának tilalmát vezette be. Az Európai Bizottság tavaly december 7-én tette le az asztalra az élőállat szállítások szigorítására vonatkozó javaslatait.
  
  Ebben az a legmeredekebb téma, hogy vágási célra legfeljebb kilenc órás szállítási időt engedélyezne. Javaslatuk szerint, a nagy távolságra történő szállítás esetén etetés és itatás során ki kell majd terelni az állatokat. A Bizottság adatai szerint ez már mindössze 0,3-3,4 százalékát érinti a szállításoknak. A tenyészállatok mozgásában azonban ez messze magasabb arányt képvisel. A hozzáértők azonban óvnak attól, hogy általánosan megfogalmazott szabályok közé szorítsák e tevékenységet. Figyelembe kell venni az egyes állatfajok tulajdonságait, például az egy állatra jutó terület kapcsán. A javaslatok még hosszú utat járnak be, mielőtt jogszabállyá válnak.
  
  Egyértelműen pozitív, hogy az állatok jóléte ilyen fontos az európai közösség számára, de üdvözölni kell azt is, hogy jelenleg a javaslatok tudományos értékelése zajlik. A tudományos megalapozottságra nagy szükség lesz a további viták során, hiszen állatvédő szerveztek elégtelennek, sőt sok esetben egyszerűen visszalépésnek tekintik a mostani javaslatcsomagot. Hogy csak egy kritikát kiemeljek, a teljes nemzetközi szállítási tilalom hiányát is számon kérik a Bizottságon. A hazai állattartóknak és feldolgozóknak is folytatniuk kell a nemzetközi állatszállítások fejlesztését, és felkészülni, hogy előbb-utóbb erről a gyakorlatról le is kell mondanunk. Ez a tenyészállatok mellett sertés és szarvasmarha élő exportunkat is megkérdőjelezi majd. Egészen új versenyfeltételeket teremt majd.

A bejegyzésben foglaltak kizárólag az író személyes véleményét tükrözik és nem tekinthetőek az Erste Bank Hungary Zrt., az Erste Befektetési Zrt. vagy az Erste Alapkezelő Zrt. hivatalos szakmai álláspontjának. A bejegyzés tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak vagy adótanácsadásnak.