Már nem rázza meg a befektetőket, Magyarország újra a szégyenpadon
Ugyan nem az első, és sejteni is lehetett, de azért mégiscsak jelentős esemény, hogy csődöt jelentett a Teslát kihívó egyik nagy elektromosautó-gyártó, a Fisker. A hírre a valaha 30 dollárt is megjárt részvényárfolyam további 50 százalékot esett, a büszke 2 centre.
Ugyan a cég tavaly augusztusban megkezdte gépkocsijainak (az eddigi egyetlen modell, az Ocean) értékesítését, de voltak vele gondok. Alapvetően szoftverhibák, amik például a fékezésénél okoztak problémát. Ezeket ugyan kijavították, de a „Tesla-verőnek” beharangozott gépjárművek értékesítése akadozik. Először az ügynök nélküli direkt értékesítéssel próbálkoztak, ám most visszatétek az ügynöki modellre, de így sem fogy az elektromos gépjármű. Ugyanis az első modellel sikerült az EV piac lefelé menő ága előtt egy pillanattal kijönni. Pedig a 40 ezer dolláros ár nem tűnik soknak. A cég ennek ellenére likviditási problémákba futott. Az év végén 1,3 milliárd bruttó adóssága volt, s valamivel több, mint 300 millió készpénze, ami mostanra 50 millió dollár környékére apadt. Mindeközben a piaci kapitalizáció 30 millió dollár környékére csökkent.
Bár a cég tárgyalásokat folytatott egy nagy gyártóval, akik beszálltak volna az üzletbe, de úgy tűnik, hogy még a relatíve alacsony belépési korlát (valószínűleg 1,3 milliárd dollár körül) sem volt elég vonzó. A csődesemény újabb jelentős példája az elektromosautó-piaci problémáknak.
S akkor a meglepetés. Az EB túlzottdeficit-eljárást (EDP) javasol hét országgal, köztük Magyarországgal szemben. Az sem vigasztalhat bennünket, hogy Franciaországgal, Olaszországgal, Belgiummal, Lengyelországgal, Máltával és Szlovákiával együtt kerülhetünk most a szégyenpadra. A javaslat szerint a miniszterek tanácsa júliusban hagyhatná jóvá az eljárást, s novemberre kellene meghozni a megfelelő intézkedéseket. Különben a kiigazításra már a Fitch is utalt a legutóbbi országjelentésben. Neveztesen, ha megfelelő költségvetési kiigazítást lát, akkor megszüntetheti a negatív kilátást. Ellenkező esetben jöhet a leminősítés, ami még épphogy a befektetési kategóriát jelentené. Ez azért aggasztó, mert legutóbb Nagy Márton miniszter arról beszélt, hogy az extraprofitadó jövő évtől esedékes megszüntetéséről – ami korábban be lett harangozva – ősszel dönthet a kormány. Ez az adó egyébként jelentősen csökkent a gyógyszergyártók és a bankok esetében. Például az OTP idén kevesebb, mint 13 milliárd forintot fizetett be a költségvetésnek ezen a címen az első negyedévben. A Richter esetében pedig a csökkentett adó bekerült a 15 százalékos globális minimumadóba, így az estleges meghosszabbításnak nagy valószínűséggel (ha nincs egyéb változtatás) már nincs különösebb hatása a cég eredményére, eredményvárakozásaira. A MOL esetében ez az összeg 40 milliárd forint volt idén, míg az MTel esetében 36 milliárd forintra rúghat.
Ugyanakkor hangsúlyozzuk, hogy ha mégsem törölnék el az adót, akkor az valószínűleg megint fokozná a befektetői bizonytalanságot. Az pedig csökkentené Magyarország tőkevonzó képességét. Márpedig jelen pillanatban a gazdasági növekedési stratégia, ami a költségvetési hiány kinövését célozza, a tőkevonzásra, a beruházások növelésére épül. Ez pedig inkább más eszközök bevetését sugallná. Viszont ebben a kérdésben a sötétben tapogatózunk.