Miért nem reagált az OTP? S bizony, ez izgalmas lesz!

Miért nem reagált az OTP árfolyama tegnap Nagy Márton bejelentésére? Mert már tudtuk a korábbi kommunikációból! — jön a válasz, vagyis felkészült rá a piac.

Igen, ez helyes válasz, de van még itt valami. Már két és fél éve van kamatstop, ami eredetileg — ha emlékszünk — az infláció letörését célozta (sic). Azóta az infláció „letörődött”, még jobban is alakul a várakozásoknál, de valahogy a kamatstop intézménye megmaradt.

Mindeközben a kifutások vagy éppen a visszafizetések miatt egyre kisebb a kamatstop hatálya alá tartozó hitelek állománya — azaz az 5 éves vagy annál rövidebb kamatperiódusú hitelek, amelyek a döntés megszületésekor fennálltak. A teljes jelzáloghitel állomány mintegy 20 vagy annál kisebb százalékáról beszélhetünk. Ez azért is van így, mert 2017-2018-at követően a bankok – az MNB ajánlásának megfelelően – szinte csak 10 éves, vagy a fölötti kamatperiódusú hitelt folyósítottak. Így az érintett állomány mostanra 1.250 milliárd forint alá csökkenhetett. Ebből az OTP-t mintegy 250 milliárd forint érintheti.

A 2021 októberi és a mostani BUBOR és BIRS kamatkülönbözetek cirka 2 és 3 százalékpont között szóródnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a tegnap bejelentett intézkedés nagy valószínűséggel kevesebb, mint 25 milliárd forint kamatbevétel kiesést fog okozni a bankoknak, ceteris paribus. Ebből az OTP-re mintegy 5 milliárd forint eshet, ami részvényenként 15 forintot jelent. Ez pedig a napi pár száz forintos volatilitási tartománynál jóval kisebb érték, vagyis szinte láthatatlan. Na, hát ezért nem esett, nem reagált az OTP részvényárfolyama a hírre.

Különben ha egy átlagos fennálló érintett hiteltartozással számolunk, akkor mintegy 9-10 ezer forint lenne a törlesztőrészlet növekedés, attól függően, hogy 5 vagy pl. 10 év van-e hátra a futamidőből. Szóval a differencia relatíve kevéssé függ a fennálló futamidő hosszától. Ez pedig az átlagos nettó jövedelemnek majdnem század része, ha az adós háztartásban két keresővel számolunk. Így ez egy picit olyan, mint az április benzinár csökkenés. A fogyasztó örül neki, de nem húsba vágó tétel, s így valószínűleg a lanyha fogyasztásunkra sem lesz hatással.

S akkor beszéljünk arról, hogy most kezd majd izgalmassá válni a Nasdaq és az S&P500 szökési réssel való kitöréses formációja. Ugyanis úgy tűnik, hogy az MACD indikátornak eddig futotta az emelkedésből, s mintha eladási jelzésre készülődne. Ez nem feltétlenül fog esést jelenteni. Bizonyos esetekben ez még továbbra is emelkedéssel járhat, de azért az esetek többségében nehezített pályát jelent. Ebben a szakaszban, amely hónapokig is eltarthat, sőt, minél erősebben viselkedik az index (azaz pl. nem csökken jelentősen), annál tovább fog tartani ez a periódus, amelyben a szökési réseknek ki kellene tartaniuk. Ez az S&P500 esetébenaz 5.376 és az 5.409, míg a Nasdaq esetében a 17.345 és 17.490 pontok közötti értéket jelenti.

Ugyanakkor, ha szerencsések a longosok, akkor jöhet egy hasonló időszak is, mint ami december és március között volt idén. Azaz a korrekciós szakaszban nagyot emelkedtek az indexek, majd a periódus végén jött egy igazi csökkenés, ami elmaradt a korábbi emelkedés mértékétől.