2016 után 2024 is Trump furcsa győzelmét hozhatja

Az amerikai választási rendszer dióhéjban

Technikailag az USA-ban nem közvetlenül kerül az elnök és az alelnök személye megválasztásra, hanem úgynevezett elektrok által. Ők azonban valódi döntési jogkörrel nem rendelkeznek, hanem kötelező saját pártjuk jelöltjére szavazniuk.

Összesen 538 elektorból áll össze az elektori testület, így 270 voksot kell megszereznie az elnökké választáshoz. Az elektorok számát az adott állam lakossága befolyásolja, például Kalifornia adja a legtöbb 54 elektort, míg több kisebb állam és Washington D.C. is 3-3 elektort ad.

Két állam, Maine és Nebraska kivételével a győztes mindent visz elve érvényesül, tehát az államban a szavazatok többségét megszerző jelölt kapja meg a tagállam összes elektori szavazatát. Az pedig lényegtelen, hogy az egyes államokban mekkora a különbség a két jelölt között (leszámítva a fent említett két államot, ahol megoszlanak a szavazatok). Ennek eredménye, hogy a választás valójában a billegő, úgynevezett csatatér álamokban dől el, úgy, mint Wisconsin, Michigan vagy Pennsylvania. Éppen ezért az elnökjelöltek is ezekre a hagyományosan billegő államokra koncentrálnak a kampány során. A választási rendszer eredménye, hogy az országos népszerűségi adatok nem sokat jelentenek a választás tényleges esélyeire nézve, helyette az állami szintű adatokból lehet következtetéseket levonni.

Országos népszerűség

Az USA egészére vonatkozó közvéleménykutatásokban magabiztosan vezet a demokrata Harris Trump ellen, bár az elmúlt hetekben a különbség érezhetően elkezdett csökkenni a két jelölt között. Ez jól látható a wikipedia-ról származó ábrán, mely az egyes közvéleménykutatások eredményeit összegzi.

Forrás: Wikipedia

Azonban, ahogy a 2016-os választásoknál is láthattuk az amerikai választási rendszer sajátosságai miatt ez önmagában még nem sokat jelentenek a választások tényleges kimenetelére nézve.

Ismét a csatatér államokon múlik a választás

Sokkal árnyaltabb képet kapunk, ha a közvéleménykutatási adatokat államonként vizsgáljuk és így nézzük, hogy az egyes elnökjelöltek hány elektori szavazatot kaphatnak. Ez alapján 226 elektort jóeséllyel megszereznek a demokraták, míg a republikánusok csak 219-et. Marad viszont 93 elektori hely, a bézzsel jelölt 7 államban, melyekben szoros verseny várható és lényegében fej-fej mellett áll a két elnökjelölt, így ezekben még változhat a helyzet.

Forrás: https://www.270towin.com/

Ha azonban ezeket a szoros eredményeket is besoroljuk az aktuális felméréseknek megfelelően, akkor már azt láthatjuk, hogy a csatatér államokban jobban áll Trump, így 281 elektori szavazatot szerezhet, szemben a szükséges 270-tel, míg Harris csak 257 szavazatot kapna.

Forrás: https://www.270towin.com/

Mit mutatnak a fogadóirodák?

Egy másik lehetséges megközelítés, ha megnézzük, hogy mit mutatnak a fogadóirodák. A Bloombergen három nagy, úgynevezett esemény vezérelt kereskedési platform (fogadóiroda) adatai érhetőek el. Október vége óta mind a háromnál látványosan átvette a vezetést Trump.

Forrás: Bloomberg

A Polymarket platform esetében ráadásul állami bontású adatok is láthatóak, mely alapján döbbenetesen sima Trump győzelmet valószínűsítenek. Az ő adataik alapján Trump 312 elektori szavazatot is megszerezhet, mely alapján 66 százalékos eséllyel Trumpot várják az USA következő elnökének.

Forrás: Bloomberg

Mit áraz a tőzsde?

Donald Trump elnöksége számos eszközosztály árfolyamára hatással lenne, melyekről már júliusi elemzésünkben is írtunk. Az elmúlt időszakban tapasztalt hozamemelkedés és dollár erősödésben is már jelentős szerepet játszhatott, hogy a befektetők egyre inkább Trump elnökségére számítanak.

De van egy instrumentum, amiből sokkal tisztább képet kaphatunk. Ez pedig a Trump Media árfolyama. Ez egy közösségi médiás platform, ami mindössze 36 főt foglalkoztat és negyedéves szinten az 1 millió dollárt sem éri el az árbevétele. Cserébe jelentős veszteséget termel. Klasszikus spekulatív papír. Némi túlzással élve egy üres cég, melynek csak akkor lesz értéke, ha Donald Trump lesz az elnök és ezt kihasználva felfuttatja saját platformját.

Ennek ellenére a cég piaci kapitalizációja közelíti a 9,5 Mrd dollárt. Összehasonlításképpen Elon Musk 2022-ben -sokak szerint túlárazva- 36,7 milliárd dollárért vásárolta fel a Twittert. De úgy is nézhetjük, hogy piaci kapitalizáció alapján az S&P 500 indexbe is beférne a Trump Media.

Az elmúlt hetekben rakéta módjára száguld a Trump Media árfolyama, ráadásul a kereskedési aktivitás is határozottan megnőtt a részvényben. Vagyis a részvény Trump elnökségét árazza.

Forrás: Bloomberg

Összegzés

Szokás szerint ismét a billegő államok fogják eldönteni az amerikai választási eredményt. A meccs még nem teljesen lefutott, de nagyon Trumpnak áll a zászló. A közvéleménykutatások alapján vezet a billegő államokban, így a közvélemény-kutatások alapján is több elektort szerezhet, mint kihívója. A fogadóirodáknál rendkívül jelentős Trump előnye, valamint a részvény, deviza és kötvénypiacok is egyre erőteljesebben árazzák a Republikánus győzelmet.