Ezeknek a cégeknek nem mindegy Trump győzelme
Reggeli Kommentárunkban Trump megválasztásának makró hatásait jártuk körül. Mostani írásunkban pedig az európai vállalatokra és szektorokra gyakorolt változatos hatásokból szemezgetünk.
Az európai autóipar már eddig is szenvedett, elsősorban amiatt, hogy piaci részesedést veszített Kínában, kisebb részt pedig az Európában is növekvő elektromos autók jelentette konkurencia miatt. Most viszont még az USA-ból is kaphatnak egy pofont, az általános 10 százalékos vám képében. Az európai márkák közül a Porsche lehet az egyik leginkább érintett, mivel nincs amerikai gyára. Ez pedig tovább gyűrűzik a Volkswagen csoportra is, hiszen a legértékesebb márkája a Porsche. De a BMW és a Mercedes számára is újabb nehezítést jelent Trump megválasztása. Ezzel szemben a Stellantis védettnek számít, mivel az USA-ban önálló, erős amerikai márkákkal van jelen, és helyi gyártói kapacitása is jelentős.
Trump sokszor hangsúlyozta, hogy a NATO szövetségesektől elvárja, hogy legalább a GDP 2 százalékát védelmi kiadásokra költsék, de valószínűleg csak ennél nagyobb aránnyal lenne elégedett. Ez tartósan jelentős megrendeléseket jelenthet a hadiipari cégeknek, pl. a Rheinmetall-nak, a BAE-nek és a Leonardonak.
A légitársasgoknak, főként a fapadosoknak az olcsóbb olajon keresztül pozitív lehet Trump elnöksége. A Wizz Air például az átlagnál érzékenyebben reagál az olajár változására. A légitársaságok abból is profitálhatnának, ha a közel-keleti konfliktus rendeződne és újra repülhetnének a térségbe. Azonban egyelőre még roppant bizonytalan, hogy ezen a téren sikerül-e Trumpnak előrelépéseket elérnie. A kétszereplős repülőgép gyártási piacon az Airbus és a Boeing viszonyában reális kockázatnak tűnik a kereskedelmi háború Európával. Ez például szektoron belül nehezebb helyzetbe hozhatja a Ryanairt, mely az amerikai Boeing gépeit használja.
Trump 10 százalékos általános vámot és 60 százalékos vámot ígért Kínára. Ez a ruhaiparon belül főként a fast fashion márkákat érintheti az alacsonyabb profitmarzsuk miatt. Ilyen például a H&M és az Inditex is.
Amerikában várhatóan visszaesik majd a megújulóenergia-cégek termékei és szolgáltatásai iránti kereslet. Az offshore szélkerék projekteket akár le is állíthatják. Ez például a dán Orsted-et, vagy az RWE-t és a Siemens Energy-t érintheti negatívan.
Kína mellett a latin-amerikai országokkal szemben is sokkal keményebb fellépés várható Trump második elnöksége alatt. Mexikót például drasztikus vámokkal fenyegette meg, ha nem tesznek lépéseket az USA-ba irányuló illegális migrációval szemben. Ez a jelentős latin-amerikai kitettséggel rendelkező spanyol bankokat állíthatja kihívás elé. A Banco Bilbao profitjának fele származik Mexikóból, de a Banco Santander esetében is a profit csaknem egyharmada Dél-Amerikából (főként Braziliából és Chiléből) származik.
Az egyik legspekulatívabb terület a jelentős orosz kitettséggel rendelkező részvények. Ilyen például a Raiffeisen, melynek első kilenchavi profitjának mintegy 60 százaléka Oroszországból és Belaruszból származott, de az érvényben lévő szankciók miatt az orosz operációt jó ideje nullának értékeli a piac. Ide sorolható az OTP is, a magyar bank profitjának 10 százaléka Oroszországból, 6 százaléka pedig Ukrajnából jön. De tágabban vizsgálva a teljes magyar és lengyel részvénypiac is profitálhat, melyek értékeltségében jelentős diszkont látható a szomszédban dúló orosz háború miatt. A kampány során Trump többször hangoztatta, hogy megválasztása után gyorsan véget vetne az orosz-ukrán háborúnak. Ennek megvalósítása erősen kétséges, de jelentős pozitív hatása lenne. Kvázi fekete-hattyú eseménynek számítana.