Amerika Választott: Tények, Trendek, Hatások

Tematika:

• Amerika belpolitikai berendezkedése a választások után.
• A választások globális politikai hatása.
• Várható gazdasági és piaci változások az USA-ban, és ezek hatásai a magyar piacokra.

Előadóink:

• Juscsák György, a JP Morgan ügyvezető igazgatója,
• Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. Értékpapír Kereskedés és Speciális Ügyletek üzletágának igazgatója
• Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője

Melyek a magyar inflációs adatok?

Az infláció a várt 3,5 százalék helyett meglepetésre „csak” 3,2 százalékra emelkedett októberben, a szolgáltatások árának havi csökkenése miatt, ami részben a Magyar Telekom új otthoni, olcsóbb csomagjának a bevezetéséhez köthető. Egyes termékek pl. a tömény alkoholos italok és az állateledelek esetében is jelentős volt az emelkedés, s ennek köszönhetően az érintett vállalatok profitja jelentősen megugrott. Ezért az MNB most árgus szemekkel figyeli, hogy esetleg ezekben a termékkörökben is beindul-e valamiféle árverseny, ami segítené az inflációs folyamotok féken tartását. Összességében ez Erste makróelemzői idénre 3,6, jövőre pedig 3,9 százalék átlagos inflációt várnak Magyarországon.

USA vámok, német autóipar, magyar gazdaság függése? Mi várható?

Az amerikai vámok jelenleg átlagosan 3,4 százalékon állnak, amelyből az agrár termékekre átlagosan 4,8, míg a nem agráripari termékekre 3,2 százalék vonatkozik. Európa valamivel több mint 500 milliárd euró értékben exportál termékeket az USA-ba, ez az európai GDP-nek mintegy 1,5 százaléka. Ebből az autóipar mintegy 8, a gyógyszerek és oltóanyagok pedig majdnem 20 százalékkal részesednek. Németország esetében ez rendre 15 százalék körüli érték mind a két tétel esetében.

Magyarország függése erősebb. 4-5 milliárd eurónyi export irányul az USA-ba, ami a magyar GDP több mint 2 százaléka. A gépkocsik és alkatrészek értékesítése 20-25, míg az akkumulátorok 7-8 százalékot tesznek ki jelenleg. Ha a közvetett hatást is figyelembe vesszük, akkor szignifikánsan nagyobb lehet ez az érték, hiszen a kivitelünk 25 százaléka Németországba, több, mint 70 százaléka  pedig az EU-ba irányul, amelynek egy része szintén érintett lehet.

Egyelőre jelzések vannak az Unió részéről, hogy valamiféle alkut kötnének az USA-val. A jelenlegi status quo fennmaradásáért cserébe a maradék orosz LNG beszerzést pl. amerikaira cserélnék. Szóval elképzelhető, hogy valamiféle alkun keresztül kisebb lehet, vagy akár el is maradhat a vámemelés.

Ha pedig nem, akkor ez akár egy újabb recessziós évet is hozhat Németországban az idén várható 0,1 százalékos visszaesés után. S persze a magyar növekedési kilátásokat is jelentősen veszélyezteti.

A VW és a többi cég kapcsán az adósság az biztos jó nagyságrendben lett megadva? Tehát valóban 200 ezer milliárd euró? Ez túl nagy számnak tűnik.

Igen! Ez rosszul hangzott el. A számokat az alábbi táblázatban lehet látni:

 

	nettó adósság (Mrd euró)	nettó adósság és a tőke aránya	nettó adósság per EBITDA
BMW	86.04	0.9	4.1
Mercedes	91.36	1.0	4.5
Volkswagen	174.22	0.9	3.9

 

Mint a fenti számokból is látszik, ezek magas eladósodottságot jelentő számok. Általában a saját tőke 70 százalékáig és / vagy az EBITDA 3,5-szereséig tekinthető normálisnak az adósság. A fölött már kifeszített adósságról beszélünk. Ha még azt is figyelembe vesszük, hogy a további fejlesztések jelentős költséggel járnak, s az értékesítési számok csökkennek (elsősorban Kínában), akkor abszolút nem nevezhető rózsásnak a helyzet. S ebben a helyzetben kapnak a német gépkocsik magasabb vámot az USA-ban, ami megint lefelé mutató tényező.

Mit gondoltok a magyar amerikai kettős adóztatást elkerülő egyezmény lehetséges újraélesztéséről?

Vélhetően az új amerikai adminisztrációnak nem ez lesz az első feladata. Ha meg is születik a politikai szándék, amire azért számíthatunk, egy ilyen megállapodás tető alá hozása nagyon hosszú folyamat, egy korábbi panelbeszélgetésen egy-másfél éves átfutást becsült a szakértő.

Önök tartanának japán ETF-eket a portfólióban? DXJF?

Japán mintha nem tudná eldönteni, hogy lazítani, vagy szigorítani szeretne-e a monetáris kondíciókon. Tettek egy nagy lépést a szigorítás felé, de nem volt folytatás, ráadásul a főbb döntéshozók személye is változott 2024-ben, ami megkérdőjelezheti a további szigorító lépéseket. Amíg a jegybanki eszközvásárlási programok futnak, komoly felhajtóerőt jelentenek a japán kötvényeknek és részvényeknek.

Az euro árfolyam javitásával fog-e érdemben foglalkozni a kormány?

A kormánynak nincs árfolyamcélja, ezt többször elmondák már. A hirtelen elgyengülő forint már megmutatta, hogy komoly inflációs nyomást tud okozni, ezért az ilyen típusú mozgás senkinek sem az érdeke. Az árak, illetve a forint árfolyamának stabilitása inkább az MNB feladata, ezt mostanában meglehetősen jól végzi. A bizonytalanság növekedésére abbahagyta a kamatcsökkentést. Jelenleg azt lehet kiolvasni a kommunikációból, hogy az új jegybankelnök színre lépéséig (2025 március eleje) már nem lesz több kamatcsökkentés.

Milyen hatások hajtják az USA részvénypiacot ilyen magasra? Ezek a hatások mikor futhatnak ki?

Trump sokmindent ígért a kampányában, ami nagyon pozitív hatású lehet a részvényárakra. Ilyenek például az adócsökkentés, vagy a vámtarifák bevezetése. Hogy ezekből végül mi és milyen formában valósul meg, azt majd meglátjuk a következő hónapokban. Az első napok rallyja lassan kezd veszíteni lendületéből, némi visszakorrekcióra számítunk, de ha az új elnök tartja a szavát, az hosszútávon jó lehet a piacoknak. Összeségében az adó 21 százalékról 15-re csökkentése, „ceteris paribus” 5-6 százalékkal emelheti a részvények fair értékét. Különben ez még csak részben árazódott be pl. az S&P500 indexbe. Az adócsökkentésnek pedig márciusig meg kéne történnie, mert a korábbi adócsökkentő törvény akkor jár le. Ha új törvény nem lép a helyébe, akkor 35 százalék környékére ugrik vissza a társasági adó szintje.

Jó estét a Szakértő Uraknak! Véleményükre lennék kíváncsi, hogy portfolióban inkább a dollárt tennék túlsúlyba az euróval szemben vagy épp fordítva, esetleg egálban! 

Ez több paraméter függvénye és nagyon személyfüggő. Befolyásolja a befektető cashflowja, annak külföldi devizákhoz köthetősége. Ha általános szabályt kellene mondanom, a nagyobb vagyonokra jellemző, hogy több devizában diverzifikálnak, itt valóban az Ön által említett euro és dollár a két sláger, de a svájci frank is szerepet kaphat. Ha pedig arra a kérdésre keressük a választ, hogy melyik devizát favorizáljuk, akkor jellen pillanatban inkább a dollár erősödést tartjuk valószínűnek középtávon.

Rekordszinten a Berkshire Hathaway készpénz állománya. Mit jelenthet ez Önök számára? Warren Buffett a piacok esését várja és majd, ha esnek, akkor vásárol? Mikor mely piacok eshetnek legnagyobb eséllyel és mikor?

Warren Buffett befektetési stratégiájáról elég sokat lehet tudni, miután erről mindig szívesen beszél. Vásárolni akkor szeret, ha korrekt áron tud jó minőségű vállalatokat, részvényeket venni, melyek működését, piacát és környezetét „jól érti”. Sokszor viccelődik is azzal, hogy bármennyire is jó barátok Bill Gates-szel, Microsoft részvényt mégsem venne. Egyrészt tehát nem az egész piacon van jelen, így az elmúlt időszak legnagyobb trendjét, a technológiai óriások menetelését kihagyta, másrészt az amerikai piac árazása jelenleg eléggé feszített, Buffett eladásai leginkább ennek szólnak. Ez nem azt jelenti, hogy esést vár, hanem csupán annyit, hogy most drágák az általa birtokolt részvények. Az ár / érték arány pedig vagy az árfolyam esésével, vagy az eredménytermelő képesség javulásával tud helyre állni.  Különben vásárolt is manapság részvényeket. Azok inkább kiskereskedelemi érdekeltségek voltak. Mint pizza étterem lánc, vagy éppen az (házi)  úszómedencékhez kapcsolódó piac. A közös bennük, hogy érték alapú befektetéseknek tekinthetők, s a lakossági fogyasztás növekedéséből profitálnának.

Üdvözlöm az Urakat! Egyetlen kérdésem lenne: Önök szerint valaha okozhat a bitcoin egy következő pénzügyi válságot az összeomlásával? Vagy lehetetlen, hogy összeomoljon az árfolyama? Ha igen, miért lehetetlen?

A hatalmasra duzzadt kripto piac esetleges összeomlása elvileg okozhatna komolyabb zavarokat is a piacokon, de eddig azt láttuk, hogy nincs szoros korreláció közöttük, azaz a komoly kripto árfolyam zuhanások nem gyűrűztek be a tőzsdékre, vagy a kötvény piacokra. A két világ közötti átjárás nehézsége szerintem komoly védelmet jelent.

Ha elszabadul az adósság Amerikában, az vezethet egy komolyabb recesszióhoz és egy 2001 vagy 2008-hoz hasonló tőzsdei eséshez a következő években?

Nem feltétlenül okoz katasztrófát a magas államadósság. Ezt a japán példa is megmutatta, ahol a csúcson 260% feletti GDP arányos államadósságot is láttunk. Sok múlik azon, hogy ki finanszírozza az államadóságot. A hazai finanszírozás túlsúlya, illetve a vezető gazdasági szerep is „védelmet nyújthat”. A japán példán túl még érdemes megemlíteni az olasz nagy mértékű eladósodottságot, amely szintén kezelhető. Mindent egybevetve azért ez nem jó irány.